Hírek

Hogyan lesz vásárló az érdeklődőből?

2014. december 17. | Kategória: Hírek

A leadgenerálás nem automatikus, de nem is boszorkányság.
Erről adott elő a Piac és Profit tartalommarketingről szervezett konferenciáján Oberfrank Zoltán coach, marketing és értékesítési szakértő.

Amikor Magyarország a ’90-es években kóstolgatni kezdte a marketinget mint eszközt, többségében lefedte egy bizonyos értékesítési technika, amelyet aggály nélkül nevezhetünk hol agresszív, hol még agresszívebb nyomulásnak. Az értékesítő egyszerűen lerohanta a kiszemelt vevőt, és ezt komoly stratégiának tartották. Mintegy 2004-re azonban ebből a szempontból biztosan véget ért a jó világ. Értékesítés és marketing élesen kettévált, és bár az utóbbiban már nyíltan cikinek számított, ha valaki azt hiszi, a meggyőzés kifulladásig az arany módszer, a másik oldal olyan komoly ellenállást épített ki, hogy az magáért beszélt. A beépített kapuőrökből – már a titkárnőkről lepattant az ajánlat lehetősége –, a spamtiltásokból, a hírlevél-leiratkozásokból nyilvánvalóvá vált, hogy az én, én, én, vegyél, vegyél, vegyél-módszer eredménytelen. A coach szerint a súlyos hibának két fő oka volt: a rossz tartalom – és annak rosszabb marketingelése –, és a rossz ajánlat.



Ha vállalati hitelre van szükséged: a kedvező kamatozású megoldások

2014. december 16. | Kategória: Hírek

Az idei évben szinte minden a Növekedési Hitelprogramról (NHP) szól, ha egy vállalat finanszírozási lehetőséget keres. Pedig nem mindig és nem minden vállalat számára ez a megfelelő vagy elérhető megoldás. A tárház relatív széles, érdemes elkerülni azt a gyakori csapdahelyzetet, hogy a cégvezető beleöl 3 hónapot egy NHP hiteligénybe, majd kiderül, hogy nem működőképes az adott esetben. A célszerű stratégia már a hiteligény jelentkezésekor több alternatívával számolni. Mutatjuk az elérhető lehetőségeket.

A közhiedelemmel ellentétben a Növekedési Hitelprogram (NHP) mellett számos más államilag támogatott hitel lehetőség kínálkozik a kis- és középvállalkozások számára. Kezdve a már több mint 10 éves múlttal rendelkező Széchenyi Kártya Programtól, az Új Széchenyi Hitelen keresztül egészen az Exportélénkítési Hitelprogram (EHP) keretében elérhető devizában történő finanszírozási megoldásokig.

Persze vállalati berkekben, amelyik cég külső finanszírozásban gondolkodik érthető módon a Növekedés Hitelprogram (NHP) keretében szeretne hitelhez jutni. A 2,5%-os maximált fix kamat miatt ez nem meglepő. Főként, hogy a kedvező kamatozáson túl rendkívül széles a szóba jöhető hitelcélok köre. A klasszikus forgóeszköz és beruházási hitelen kívül, EU-s pályázat előfinanszírozására, hitelkiváltásra, vevőkövetelés finanszírozására, de még akár üzletrész vásárlására is fordítható. Tulajdonképpen majdhogynem mindenre, ami egyértelműen a vállalkozás fejlődését, növekedését szolgálja.

A rideg valóság…

A kedvezményes hitellehetőséggel ma azonban elsősorban azok a vállalkozások élhetnek, akik abszolút értelemben első osztályú adósoknak számítanak. A bankok számára ugyanis a 2,5%-ban maximált hitelkamat az NHP esetében felvállalható kockázatot erősen behatárolja. Ez az oka annak, hogy a már közepesen kockázatos vállalatok is nehezen jutnak hitelhez ebből a forrásból.

Persze szó sincs róla, hogy ne lenne megoldás!

A szóba jöhető lehetőségek köre igen széles, nézzük a részleteket!

A klasszikus Széchenyi Kártya konstrukció még 2010-ben bővült programmá, amikor bevezetésre került a forgóeszköz és a beruházási hitel. A program azóta is dinamikusan fejlődik, így ma már azokban az esetekben is megoldást jelent, ha éppen EU-s pályázatoknál nem áll rendelkezésre a megfelelő önerő, vagy az adott projekt előfinanszírozását kell megoldani.

Általános jellemzője a program keretében elérhető hiteleknek, hogy ugyan csak meghatározott ideig, de állami kamattámogatás kapcsolódik hozzá. Beruházási hitelnél például a futamidő első három évében 5%pont a támogatás mértéke, így jelenleg 1,6%-on érhető el. Lényeges eltérés azonban a Növekedési hitelhez képest, hogy ez egy változó kamatozású hitel. A fizetendő kamat alapkamatból (1 havi BUBOR) és kamatfelárból (4,5%) áll, ami összességében ma 6,6% az állami támogatás nélkül. A kamattámogatás ugyan a 4. évtől megszűnik, viszont a magasabb kamatszint tágabb mozgásteret biztosít kockázati szempontból a bankok számára.

Hasonló a helyzet az Új Széchenyi Hitelnél. Itt is igaz, hogy pusztán a kamatszint miatt a hitel könnyebben elérhető. A kamat ebben az esetben maximum 6,5% lehet, ami az NHP 2,5%-a mellett elsőre soknak tűnhet, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kamat ennél a hitelnél is változatlan a futamidő végéig.

Ahol a forint már nem elég

Az államilag támogatott hitelek köre olyannyira széles, hogy szükség esetén a forintban történő finanszírozáson túl akár devizában is találnak a vállalkozások kedvező megoldásokat. A magyar export szektor, különösképpen a KKV-k versenyképességének további erősítését szolgálja az EXIM Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP). Dióhéjban az EXIM kedvező, fix kamatozású forrást biztosít a résztvevő bankok számára, amelyből nem csak az exportra termelő vállalkozások, hanem azok beszállítói is finanszírozhatóak. A program keretében az export elő- és utófinanszírozáson túl kedvezményes kamatozású export célú beruházási hitel is igénybe vehető.

Az EHP keretében elérhető beruházási hitelnél például a kamat az ún. CIRR (Kereskedelmi referencia kamat) alapján kerül meghatározásra és fix a teljes futamidőre. A kedvezményes kamat elsődlegesen a kockázattól és a fedezettségtől függ, de minimum a szerződéskötéskor érvényes CIRR, maximum 4,1% lehet. Csupán az összehasonlíthatóság érdekében, a nem támogatott, azaz normál hitel alternatívák a fent említett 4,1%-kal szemben kb. 6%-tól érhetők el jelenleg. Azaz megközelítően 2%pontnyi kamatelőnye van az exportélénkítési hitelnek, ami a minimális 100 millió Ft-os hitelösszegre vetítve éves szinten közel 2 millió Ft-os megtakarítást jelent!

Ahogy látjuk számos lehetőség kínálkozik arra, hogy a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételekkel jusson külső finanszírozáshoz egy vállalkozás. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a Növekedési hitelen túli lehetőségeikkel ritkán vannak tisztában a cégek.



Több százezer forintos megtakarítás cégeknek

2014. december 16. | Kategória: Hírek

A tranzakciós illeték bevezetése óta „pezseg az élet” a vállalati bankszámlák piacán. Először jelentősen megnőttek a vállalkozások bankköltségei, majd hosszú ideig a számlacsomagok drágulása jellemezte a piacot. A bankok közötti verseny hatására azonban olyan változások következtek be, amelyek számottevő díjcsökkenést jelentettek egyes bankok esetében.



Profi szoftver segít a pályázati elszámolásban, hogy ne maradjanak bennragadt milliók

2014. december 16. | Kategória: Hírek

Végre megjelennek az új költségvetési ciklus pályázati kiírásai. Az adminisztrációs terhekre és nehézségekre azonban rögtön a legelején gondolni kell.
Elindultak a következő pályázati ciklus, a Széchenyi 2020 kiírásai, aktuálissá vált a pályázatok beadása, megírása. Pályázók ezrei kezdik böngészni a kiírásokat, keresik a lehetőségeket, bogarásszák a pályázati útmutatókat.

Adminisztrációs nehézségek
Fontos azonban, hogy már a pályázati anyagok benyújtása előtt gondoljunk a pályázati adminisztrációra is, komoly gondokat okozhat ugyanis, ha egy vállalkozás nincs felkészülve az elszámolás kihívásaira. Egy célszoftver viszont nagy segítséget jelenthet a pályázat adatainak feldolgozásakor.



Innováció nélkül ki sem ejtjük azt a szót, hogy külpiac

2014. december 14. | Kategória: Hírek

 

Tizenhárom évvel ezelőtt a Westel 0660-ból kivált az informatikai főosztály, és önálló kisvállalatként folytatta a munkát. Kitalálták a profiljukat, és azóta nyereségesek, még a válság sem rengette meg a céget.

Abban, hogy az ITware Kft. 2001-ben a Westel tudáshasznosító spinoffjaként folytatta, egyaránt szerepet játszott az önállósági törekvés, és az, hogy jóval több ügyfelet kellett kiszolgálniuk, mondja el lapunknak Dankó Sándor ügyvezető: „Továbbra is beszállítói voltunk a Westelnek és a T-Mobile-nak. Mivel a távközlés maradt a fő szakterületünk, belülről ismertük az ilyen cégeket, a piacot. A műszaki csapat nagyjából változatlan felállásban dolgozott, de meg kellett szerveznünk a HR-, a pénzügyi, a kereskedelmi részleget. Tegyük hozzá, a vezetők többsége korábban már szerzett tapasztalatot a vállalkozásban.” Amikor elindultak, 30 főből állt a cég, ma 60 kollégával dolgoznak.



Felhőhasználatban a magyar vállalkozások a sor végén kullognak

2014. december 14. | Kategória: Hírek

Sereghajtók vagyunk az Unióban a vállalati felhőhasználatban, derül ki az Eurostat 2014-es jelentéséből. Csak Bulgáriát, Görögországot, Lengyelországot, Lettországot és Romániát előzzük meg.

Az idei adatok szerint szinte valamennyi a tagállamokban működő, tíz főt meghaladó vállalkozás használ internetet (97 százalék), de csak mintegy ötödük (19 százalék) él a felhőmegoldással. Szektor szerint nem okoz nagy meglepetést, hogy az informatikával és kommunikációval foglalkozó cégek vezetik a statisztikát (45 százalékkal). A második legnagyobb csoportot a tudományos vagy technikai tevékenységekben ügyködő vállalkozások adják (27 százalék). A felhőmegoldásokkal élő cégek 66 százaléka emailezésre, 53 százaléka tárolásra használja azt, másra biztonsági megfontolásokból nem. A csak hagyományos módszerrel internetező vállalkozásoknál a tájékozottság hiánya a fő akadálya a továbblépésnek, de ide sorolható még a jogszabályi bizonytalanság, az ár, illetve maga a tény, hogy harmadik fél tárolja a bizalmas üzleti adatokat.

Az Unióban Finnország jár elöl a felhasználásban (51 százalék), őt követi hasonló arányban Olaszország (40százalék), Svédország (39 százalék) és Dánia (38 százalék). A skála másik végpontján azok az államok állnak, amelyekben még minden tízedik vállalkozás sem használ felhőt. Magyarország is ebben a csoportban helyezkedik el a maga 8 százalékos használatával.



Egyre kevésbé tekintik ingyenes eszköznek a Facebookot a cégek

2014. december 14. | Kategória: Hírek

Sokat vesztett a varázsából a legnagyobb közösségi oldal a kkv-szektorban, de érdekes módon ez nem érinti hátrányosan a mindennapi használatot.
Mivel egyre nagyobb feladat ingyen elérni bárkit, a vállalkozások és márkaoldalak arra kényszerülnek, hogy többet költsenek hirdetésre, mutatja ki Lévai Richárd közösségi médiaszakértő. Ennek ellenére nem csökkent a Facebookot az online marketingjükben intenzíven használó cégek aránya: „A Facebook egyre inkább beépül a vállalkozások marketing eszköztárába” – véli. – „A jelek szerint a hype helyett a tudatos használat és a megtérülés kerül egyre inkább előtérbe.”



Szeretnék normális feltételek mellett vállalkozni

2014. december 14. | Kategória: Hírek

Nem külföldi példák alapján, még csak nem is olthatatlan vállalkozó kedvből indult el, stílusosan puszta játékból született meg a JátékNet 8 évvel ezelőtt. A magyar e-biznisz hajnalán négyfős családi vállalkozás mára több tucat alkalmazottal működő milliárdos üzlet. Bognár Ákos alapítóval beszélgettünk a növekedésről, a fejnehéz szakmáról, és mindarról, ami a vállalkozó munkáját 2014-ben Magyarországon mérgezi.



Harminc alatt egyáltalán nem járnak bankba

2014. december 10. | Kategória: Hírek

Minden tízedik banki ügyfél kizárólag digitális megoldásokkal él, tízből négy ügyfél pedig hagyományos és digitális csatornákon keresztül bankol.
Az okoseszközök jelentősen átalakították a bankolási szokásokat is. Az oilyan rutinfeladatokért, mint az átutalás vagy az egyenleglekérdezés egyre kevesebben térnek be bankfiókba, különösen mert az otthoni ügyintézést a bankok sokszor még kedvező tarifákkal is honorálják. A fiatalok esetében sokszor meghatározó szempont a bankválasztásban, milyen színvonalúak az elektronikus bankolással nyújtott szolgáltatások. Számukra a banki applikáció – amelyik állandóan frissül – már nem luxus, hanem alapkövetelmény.

Egy korábbi felmérés szerint az emberek 11 százaléka, elsősorban a 30 év alatti fiatalok, ma már egyáltalán nem járnak bankfiókba, hanem minden pénzügyet digitálisan intéznek. 40 százalék körüli azon ügyfelek aránya, akik a hagyományos mellett az elektronikus szolgáltatásokat is használják, vagyis bizonyos ügyletek, tanácsadás miatt felkeresik ugyan a bankfiókot, de már rendszeresen intézik elektronikusan is pénzügyeiket.

Dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese szerint az interneten keresztüli banki ügyintézés már az ügyfelek számára a mindennapi rutin része.A K&H Bank mobilbank alkalmazása dobogós helyezést ért el az idén a több nemzetközi megméretés előszobájának is számító eFestival versenyen, és ez visszaigazolás arról, a szolgáltatás megfelel az ügyfelek 21. századi elvárásainak. A tervek szerint 2017-ig 6 milliárd forintot költ további digitális fejlesztésekre.



A jó honlap nem csinál semmi mást, csak elad

2014. december 7. | Kategória: Hírek

Áttekinthető, választ ad a felmerülő, leggyakoribb kérdésekre és minden elemével az eladásra fókuszál. Ezek egy hatékony landolóoldal legfontosabb tulajdonságai - derült ki az Üzletrész ügyfélrendezvényén.
„Érdemes kevesebbet markolni, hiszen a tapasztalatok szerint sok honlap túlvállalja magát, így pont az ügyfelet érdeklő információt nehéz rajtuk megtalálni” – emelte ki Pogátsnik László, az Origo kkv-üzletágának kampánymenedzsere a hatékony landolóoldalakról (landing page) tartott előadásában. A rendezvényt csütörtök este tartották a Telekom székházában.

A szakember szerint egy jól összerakott oldal kilenc alapelemből áll, és három alapvető kritériumnak felel meg. A kritériumok: legyen áttekinthető, adjon választ a legáltalánosabb kérdésekre, és minden eleme az eladásra legyen optimalizálva.

„Mindenhonnan reklámok ömlenek ránk, egyetlen ügyfél sem fog kibogarászni egy túlságosan összetett ajánlatot” – mondja Pogátsnik László, aki szerint az áttekinthetőség fontos eleme, hogy ne csak maga az ajánlat, de az is azonnal érthető legyen, hogy a látogatónak mit kell tennie, hogy vásárolhasson.



További oldalak:
  • «
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • ...
  • 69
  • »
  • hirdetés
    hirdetés
    hirdetés


    hirdetés
    hirdetés
    hirdetés
    hirdetés