Csányoszró az ÚMVP „Vidéki Örökség Megőrzése” keretében 21,768 milliós támogatásban részesül
2009. szeptember 17. // Kategória: Nekik sikerült
A körjegyzőség épületének belső felújítása a tavalyi falunapra készült el. Most, másfél héttel az idei falunap előtt jött meg az értesítés, hogy Csányoszró Önkormányzata az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program „Vidéki Örökség Megőrzése” keretében benyújtott pályázata 21,768 millió támogatásban részesül, amelyből a községháza utcafronti homlokzatát állítják vissza eredeti állapotának megfelelően, továbbá a községháza és az idősek klubja közös udvarát rendezik.
– Mindez öt éve vágya az önkormányzatnak – mondja Mecskei Károly polgármester. – Az elnyert összeghez még kb. ötmilliót hozzá kell tennünk, de van ennyi fejlesztési keretünk. Ha az időjárás engedi, még idén befejeződhet a munka és akkor a környék legszebb épülete lesz a községházánk.
A közeljövőben az FVM-hez falumegújítás címén kívánnak pályázatot benyújtani a kultúrház külső nyílászáróinak cseréjére, a belső akadálymentesítésre. A LEKI-pályázati keretből pedig 2,059 milliót már elnyert az önkormányzat a Kossuth utca Selylye felőli járdaszakaszának felújításához.
A népesség sajnos nem fiatalodik: kevés a gyermek. Az ehhez tapadó pénzügyi kényszer miatt kell a sikeres iskolát tagintézményként működtetni az óvodával együtt. Idén is csak hét elsőst írattak be Csányoszrón. A kistérségi iskolafelújítási program keretében azonban várhatón jövőre az iskola régi épületszárnyának külső hőszigetelési, homlokzatfelújítási és tetőjavítási munkáit el lehet végezni, s ehhez 19 millió forint lesz. Az óvoda új kerítéséért benyújtott pályázatot viszont – a választási ciklusban elsőként – elutasították: forráshiány miatt csak a tartaléklistára került.
– Ez a viszonylag kis település öt uniós pályázaton nyert már, ami a tudatos községfejlesztés eredménye – hangsúlyozza Tóth László körjegyző. – A koncepciók alapján a tervezéssel, költségvetéssel jó előre felkészülünk, hogy a többnyire lehetetlenül rövid pályázati határidők ne foghassanak ki rajtunk.
A munkanélküliség 35-36 százalékos, mint ahogy az ormánsági települések többségében.
– Most abban bízunk, hogy a harminc leghátrányosabb kistérségnek megszavazott keret selylyeinek jutó 2,09 milliárd forintjából munkahelyteremtő beruházások indulnak. Nemcsak a Selylyei ipari parkba ígérkeznek vállalkozások, hanem Csányoszróba is bejelentkezett egy vállalkozói csapat, amely tizenöt fős munkahelyet szeretne itt létesíteni betanított munkásoknak. A volt pártház nagytermét kapná meg ideiglenes helynek, ha a pályázat sikerül – közli Mecskei Károly.
A 15 munkahely is sokat számít, hiszen 90 körüli a munkanélküliek száma. Közmunkaprogramban jelenleg közülük 18-at tud foglalkoztatni az önkormányzat. A közmunkások kezét is dicséri, hogy ilyen szépségesen virágosak a község közterületei.
– Az anyagi lehetőségeink nagyon szűkösek ahhoz, hogy alapvetően változtathassunk a csányoszrói lakosság létfeltételein – mondja Tóth László. – Igyekszünk azonban úgy alakítani a körülményeket, hogy élhetőbb falut, közösséget teremtsünk, ahol az ember jól érezni magát még akkor is, ha a munkahely pillanatnyilag elérhetetlen számára.
A polgármester annak is örül, hogy sikerült elérni a Harkány és Drávafok közötti út felújítását, és „kilobbizni”, hogy a Pécs–Vajszló közötti út felújítása szerepeljen a 2010-es közútfejlesztési programban. Úgy reméli, ha az autópálya is megépül Kacsótáig, akkor a vállalkozások is könnyebben idetalálnak az Ormánságba.
*
Az idők során összeépült az ősi Kiscsány és a szintén középkori eredetű Oszró
A község területe a honfoglalás után a Kan nemzetség birtoka lett. A mai falu környezetében három középkori falu érte meg a török hódoltság végét: Kiscsány, Oszró és Zsen.
Ez utóbbi valószínű a 17. század végén elnéptelenedett, lakói Kiscsányba költöztek. Kiscsány református lakossága viszont, amikor a mai falu helyére költözött, régi fatemplomát nem hagyta el és csónakkal közelítették meg a Dráva akkori árterében. Gróf Batthyány Lajos, a környék földesura később megengedte, hogy a templomot a faluba hozzák, és akkor a mai Petőfi utcába vontatták az építményt.
A község mai késő barokk stílusú református temploma 1812–
1822 között épült, karcsú tornya a megye legmagasabb templomtornyai közé tartozik. Eredetileg fakazettás és festett mennyezetű volt a templom,
de a többszöri átépítés során a festése sajnos eltűnt. Berendezése copf stílusú. Csányoszró csak az idők során összeépült Kiscsány és Oszró 1934-es egyesítéséből alakult ki.
Forrás: Dunántúli Napló
A körjegyzőség épületének belső felújítása a tavalyi falunapra készült el. Most, másfél héttel az idei falunap előtt jött meg az értesítés, hogy Csányoszró Önkormányzata az
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program „Vidéki Örökség Megőrzése” keretében benyújtott pályázata 21,768 millió támogatásban részesül, amelyből a községháza utcafronti homlokzatát állítják vissza eredeti állapotának megfelelően, továbbá a községháza és az idősek klubja közös udvarát rendezik.
– Mindez öt éve vágya az önkormányzatnak – mondja
Mecskei Károly polgármester. – Az elnyert összeghez még kb. ötmilliót hozzá kell tennünk, de van ennyi fejlesztési keretünk. Ha az időjárás engedi, még idén befejeződhet a munka és akkor a környék legszebb épülete lesz a községházánk.
A közeljövőben az FVM-hez falumegújítás címén kívánnak pályázatot benyújtani a kultúrház külső nyílászáróinak cseréjére, a belső akadálymentesítésre. A LEKI-pályázati keretből pedig 2,059 milliót már elnyert az önkormányzat a Kossuth utca Selylye felőli járdaszakaszának felújításához.
A népesség sajnos nem fiatalodik: kevés a gyermek. Az ehhez tapadó pénzügyi kényszer miatt kell a sikeres iskolát tagintézményként működtetni az óvodával együtt. Idén is csak hét elsőst írattak be Csányoszrón. A kistérségi iskolafelújítási program keretében azonban várhatón jövőre az iskola régi épületszárnyának külső hőszigetelési, homlokzatfelújítási és tetőjavítási munkáit el lehet végezni, s ehhez 19 millió forint lesz. Az óvoda új kerítéséért benyújtott pályázatot viszont – a választási ciklusban elsőként – elutasították: forráshiány miatt csak a tartaléklistára került.
–
Ez a viszonylag kis település öt uniós pályázaton nyert már, ami a tudatos községfejlesztés eredménye – hangsúlyozza
Tóth László körjegyző. – A koncepciók alapján a tervezéssel, költségvetéssel jó előre felkészülünk, hogy a többnyire lehetetlenül rövid pályázati határidők ne foghassanak ki rajtunk.
A munkanélküliség 35-36 százalékos, mint ahogy az ormánsági települések többségében.
– Most abban bízunk, hogy a harminc leghátrányosabb kistérségnek megszavazott keret selylyeinek jutó 2,09 milliárd forintjából munkahelyteremtő beruházások indulnak. Nemcsak a Selylyei ipari parkba ígérkeznek vállalkozások, hanem Csányoszróba is bejelentkezett egy vállalkozói csapat, amely tizenöt fős munkahelyet szeretne itt létesíteni betanított munkásoknak. A volt pártház nagytermét kapná meg ideiglenes helynek, ha a pályázat sikerül – közli Mecskei Károly.
A 15 munkahely is sokat számít, hiszen 90 körüli a munkanélküliek száma. Közmunkaprogramban jelenleg közülük 18-at tud foglalkoztatni az önkormányzat. A közmunkások kezét is dicséri, hogy ilyen szépségesen virágosak a község közterületei.
– Az anyagi lehetőségeink nagyon szűkösek ahhoz, hogy alapvetően változtathassunk a csányoszrói lakosság létfeltételein – mondja Tóth László. – Igyekszünk azonban úgy alakítani a körülményeket, hogy élhetőbb falut, közösséget teremtsünk, ahol az ember jól érezni magát még akkor is, ha a munkahely pillanatnyilag elérhetetlen számára.
A polgármester annak is örül, hogy sikerült elérni a Harkány és Drávafok közötti út felújítását, és „kilobbizni”, hogy a Pécs–Vajszló közötti út felújítása szerepeljen a 2010-es közútfejlesztési programban. Úgy reméli, ha az autópálya is megépül Kacsótáig, akkor a vállalkozások is könnyebben idetalálnak az Ormánságba.
*
Az idők során összeépült az ősi Kiscsány és a szintén középkori eredetű Oszró
A község területe a honfoglalás után a Kan nemzetség birtoka lett. A mai falu környezetében három középkori falu érte meg a török hódoltság végét: Kiscsány, Oszró és Zsen.
Ez utóbbi valószínű a 17. század végén elnéptelenedett, lakói Kiscsányba költöztek. Kiscsány református lakossága viszont, amikor a mai falu helyére költözött, régi fatemplomát nem hagyta el és csónakkal közelítették meg a Dráva akkori árterében. Gróf Batthyány Lajos, a környék földesura később megengedte, hogy a templomot a faluba hozzák, és akkor a mai Petőfi utcába vontatták az építményt.
A község mai késő barokk stílusú református temploma 1812–
1822 között épült, karcsú tornya a megye legmagasabb templomtornyai közé tartozik. Eredetileg fakazettás és festett mennyezetű volt a templom,
de a többszöri átépítés során a festése sajnos eltűnt. Berendezése copf stílusú. Csányoszró csak az idők során összeépült Kiscsány és Oszró 1934-es egyesítéséből alakult ki.
Forrás: Dunántúli Napló
