Hamarosan beteríti az orosz piacot a magyar, kapuvári bacon
2009. november 3. // Kategória: Nekik sikerült
Az orosz piacot célozza meg termékeivel az az évi négyezer tonna kapacitású bacon- és sonkaüzem, amely újjáélesztette a kapuvári húskészítmény-gyártást.
Az orosz piacot célozza meg termékeivel az az évi négyezer tonna kapacitású bacon- és sonkaüzem, amely újjáélesztette a kapuvári húskészítmény-gyártást. A vállalkozás csak egy a Magyar Fejlesztési Banktól az elmúlt öt évben összesen 269 milliárd forint hitelhez jutó több mint ötezer cégből.
A várhatóan még októberben lezáruló orosz állat-egészségügyi auditot követően hamarosan nagy mennyiségben szállíthat bacont az orosz piacra a Kapuvári Bacon Kft. A társaság azt követően alakult, hogy a Kapuvári Hús Zrt. tulajdonosai elhatározták, újraindítják a nagy hagyományokkal rendelkező húskészítménygyártást a Győrtől ötven, Soprontól negyven kilométerre található településen.
Az ötlet 2003 óta foglalkoztatta a menedzsmentet - 2008 júniusában elindult a projekt, amelynek révén a Kapuvári Hús Zrt. már létező, bevezetett termékeinek gyártása visszakerült saját üzemükbe.
A Kapuvári Bacon Kft. egy bérelt területen kezdett működni a Kapuvári Hús Zrt. telephelyén. Fő terméke a szeletelt bacon lett, s az üzemben hagyományos füstölt combot és főtt sonkát is előállítanak kisebb mennyiségben. A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, berendezések és eszközök értéke megközelítette az ötszázmillió forintot.
Ennek fedezetét három forrásból finanszírozta a cég:
az EMVA Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyik pályázatán 172 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek, a tulajdonosok az alaptőke emelésével és tagi kölcsönből biztosítottak 150 millió forintot, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pedig tízéves futamidőre 179 millió forint beruházási hitelt, a működéshez pedig ötéves futamidőre 71 millió forint forgóeszközhitelt nyújtott. Mindkét konstrukció kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú forinthitel.
Ezek a pénzügyi források tették lehetővé, hogy az évi négyezer tonna kapacitású bacon- és sonkagyártó egységben, amelyet a legkorszerűbb húsfeldolgozó gépekkel - a többi közt pácoló-, füstölő-, szeletelő- és csomagolóberendezésekkel - szereltek fel, idén tavasszal elinduljon a próbaüzem. A gyártás az elmúlt hónapban kezdődött, a termékeket pedig folyamatosan vezetik be a belföldi és külföldi piacra.
A Kapuvári Bacon Kft. 2009 végén a tervek szerint már 30-35 embert foglalkoztat majd.
Az MFB ezen a társaságon kívül az elmúlt öt évben több mint ötezer vállalkozónak biztosított összesen 269 milliárd forint hitelt a szeptember végi statisztikák tanúsága szerint. A pénzintézet szakemberei a válság kezdete óta a cégek igényeit figyelembe véve olyan hitelkonstrukciókat alakítottak ki - például forgóeszköz-hitelezési, bankgarancia-nyújtási lehetőségeket -, amelyekkel a gazdasági visszaesés ellenére továbbra is kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú, forintalapú forráshoz tudják juttatni a kis- és középvállalkozókat (kkv-ket).
Az élelmiszer-ipari és a gazdaságélénkítő bankgarancia-program pedig nemcsak a kkv-knak biztosít lehetőséget, hanem a refinanszírozásban eddig részt vevő kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek hitelt igénylő vállalkozói üzletfeleinek megtartását is segíti - hívják fel a figyelmet a pénzintézet szakértői. Szeptemberben az MFB 4,1 milliárd forintot hagyott jóvá a kis- és középvállalkozók hiteligénylései alapján. A beérkezett kérelmek 53 millió forintos átlagos értékével szemben a jóváhagyott 102 hitel átlagos nagysága negyvenmillió forint volt. Ez azt mutatja, hogy a pénzintézet - döntően a kereskedelmi banki szférán keresztül - alapvetően a kisebb vállalkozások igényeit hagyta jóvá az elmúlt hónapban.
A kkv-szektornak kihelyezett összeg megközelítette a tízmilliárd forintot, ennek 53 százaléka a vállalkozásfejlesztéshez és forgóeszközigényekhez kapcsolódott, a fennmaradó részt a jóváhagyott egyedi hitelkérelmek teljesítésére utalták át. A hitelek valamivel több mint negyede kereskedelmi, húsz-húsz százaléka pedig mezőgazdasági, illetve ipari beruházásokat finanszírozott.
Ez a megoszlás lényeges változást jelent a 2008. december végi állapothoz képest, a mezőgazdaság ugyanis több mint nyolc százalékponttal, a szállítás, raktározás, posta és távközlés 5,5 százalékponttal növelte részarányát, a kereskedelmi ágazatban viszont ugyanennyivel, az iparban pedig 5 százalékponttal csökkent a folyósított hitelek összege az év első kilenc hónapjában - derül ki az MFB statisztikáiból.
Az, hogy szeptemberben magasabb összeget folyósítottak a vállalkozásoknak, mint amennyit ugyanebben a hónapban jóváhagytak, jelzi: a már odaítélt hitelekből fedezett fejlesztések és beruházások a megvalósítás szakaszába jutottak és a benyújtott számlák ellenében egyre több cég hívja le a hitel összegét. A szeptemberi kihelyezés 78 százalékát ezek az átutalások tették ki. A korábban kihelyezett hitelek egy része esetében ugyanakkor lejárt a türelmi idő és a vállalatok elkezdték törleszteni tartozásukat. Az így befolyó összeg az év hátralévő részében az újabb kkv-hitelek forrásául szolgálhat.
A Kapuvári Hús Zrt.-t, amely az államosítást követően a győri és a soproni üzemmel közösen az 1970-es évekre árbevétel, technológiai és higiéniai színvonala alapján az ország egyik legnagyobb vállalata lett, Eszterházi Pál herceg alapította 1924-ben Rábaközi Húsárú Gyár néven. A vállalat már 1966-ban az USA-ba irányuló kiviteli jogot szerzett, ahová kezdetben dobozsonkát, majd dobozolt bacont szállított, 1981-ben pedig az Európai Unió állatorvosi bizottsága is alkalmasnak találta a tagállamaiba történő exportálásra.
A húsiparban utolsóként, 1997-ben privatizálták a gyárat, ekkor a Pick-csoport tagja lett. A cég 2003 októberében sertésvágásra és -darabolásra szakosodott, a készítménygyártás megszűnt, a tradicionális kapuvári termékek forgalmazása azonban 2006-ban újraindult. Az üzemben évente több mint 300 ezer sertést vágnak le és dolgoznak fel.
Forrás: Napi Gazdaság
