Hírek

Napimádó feltaláló - a harsányi Tóth Miklós ÚMVP-vel újított

2009. december 2. // Kategória: Nekik sikerült

A harsányi Tóth Miklós ÚMVP-pénzhez jutva megkezdheti első üzemének és világra szóló műszaki szellemi alkotásának valóra váltását, házi áramgyárait részletekben is megvehetik majd azok, akiknek takarékosan akarnak élni.

„Hívom a villanyszerelő sógort, ha zárlatos lesz a tető” – röhigcsélte a Kerecsendnél stoppoló fiatalember, amikor már nemcsak azt tudta meg, hogy Harsányban gyártani fogják az áramot gyártó tetőcserepet, hanem azt is, hogy ácsok helyett elektromossághoz értő, franchise rendszerben dolgozó szakik szerelik majd fel a házakra az „építőanyagot”. A harsányi illetőségű, napelemes tetőcserepeit mielőbb gyártani kezdő Tóth Miklós feltalálót arról ugyan nem kérdeztük, hogy Mariska nénit tényleg megütheti-e az áram a padláson, de a fizika órát megtartattuk vele.

- Vannak bizonyos kristályok, fémek, amelyeken a nap fényének hatására elektronok válnak le, elektromos energia termelődik, s még felhős időszakban is kapunk áramot. Egységnyi felületen a napelemes cserép a sík, táblás napelemeknél 10-40 százalékkal több energiát termel.

A napelemes tetőcserép látványa valóban vetekszik az agyagból kiégetett építőanyagéval. És persze közeli rokona az évtizedek óta létező, jókora üvegtáblákra hasonlító fotovoltarikus áramgyártó elemnek is. Hazánkban is létesült már ilyen üzem Kőbányán, de nem bírta a versenyt, megszűnt. Lerakták az alapkövét Bicske térségében egy másiknak is, de azt már meg sem építették. Tóth Miklós ide érkezett meg találmányával, a bármilyen házra felrakható, a hagyományos építészeti igényekhez jól illeszkedő termékével, mely ugyancsak ellátja delejjel a lakást, a házat, a falut, a várost. A szabadalom szerte a nagyvilágban védettséget élvez, s az alkotónak nincs is más dolga és vágya, mint az, hogy gyártani kezdhesse termékét.

- Ha a szabadalmat és a gyártási jogokat mind megtartja magának, akkor induló pénzből is kellhet annyi, amennyivel több rétegben lefedheti Harsány főterét…

- Bizony kell, de eljutottunk oda, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 46 millió forintot meghaladó összeggel támogatja az üzem megépítését – válaszolja a feltaláló. – A pénzhez hozzátartózik egy „patrónus” is, a szomszédos Bükkaranyoson székelő BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft., mely már korábban a megújuló energia sokféle előállításával, hasznosításával foglalkozott, s amelyik újabban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program helyi bázisának számít. A BÜKK-MAK LEADER belefog egy zöld energiás falut építésébe, ahol az áramot a már meglévő szélturbinák, biogáz telepek termelik, s ez lesz a dolga a napelem cserepeknek is a házak tetején.

A harsányi szabadalomtulajdonos és a nonprofit kft. arról is együtt gondolkodik, hogy a már ma sem lebecsülendő számú üzleti látogatói körnek gondoskodni illik az ellátásáról, elszállásolásáról, szakmai kiszolgálásáról. Bár a közeli Miskolctapolcán már létezik egy szálloda, amelyik boldogan vállalkozik a szervizre, sőt önmaga „átcserepezésével” referenciája is lehet a találmánynak, de ha egész Európát akarják kiszolgálni Harsányból a termékkel, akkor az üzleti kapcsolatépítéshez nem lesz elegendő a hotel. A Tóth család házában mindenesetre egyetlen hónap alatt megfordult amerikai, német, izraeli, olasz üzletember, legutóbb egy horvát vállalkozó szemlélte meg a harsányi ház előszobájában, állványokon elhelyezett napelemeket. Tóth Miklós pedig gondolatban már most összekapcsolja a térség fejlődését személyes ambícióival.

- Öt év lefogása alatt – mondja lokálpatriótához illő léptékeket használva - a régióra komoly fellendülés vár, s az üzleti világ sem csak a közeli autópályán ér el bennünket, hanem a nemzetközi forgalom kiszolgálására is alkalmassá váló miskolci repülőtér jóvoltából is. A kereskedők, üzletemberek országúton és légi úton, tömegestül áramlanak Harsányba.

Oda, ahol a rendezett porták arról tanúskodnak, hogy a miskolci kohászat és gépipar valamikor tisztességes kenyérkeresetet adott, s a falu is „bedolgozott” a családok gyarapodásába: helyben megtermeltek élelmet, a Bükk gondoskodott a tüzelőről. A kohászat azonban megkapta az utolsó kenetet - Harsány számára az újjászületést jelentheti a „cserépgyár”.

- Amint a beruházás elindul, a gyártás is elkezdődik - kakauzol a jövőbe Tóth Miklós. - A napelemes cserép gyártása először félautomata, később robotizált módon valósul meg, s amikor már a gépeké lesz a főszerep, elérjük az évi egy millió „cserépnek”, háromszáz családi ház teljes befedésére elegendő napelemnek a termelését. Ha akár a TVK, akár a Borsodchem hajlandó lesz szállítani speciális kompozit alapanyagot, akkor lehet jóval több is a Harsányból kikerülő végtermék.

Tóth Miklós nem a receptúrát, hanem „csak” azt árulta el, hogy a cseréphez a műanyagipar alapanyagait használják fel. A nem publikus vegyület persze egyet jelenthet a feltalálósorssal. A mai világban is komoly erők működhetnek egy-egy találmány lekoppintása, a jogok megszerzése, olykor az alkotó ellehetetlenítése érdekében. Tóth Miklóst mindez mégis csak mértékkel izgatja, mint mondja, léteznek hatékony eszközei az önvédelem, esetében a szabadalmi oltalom világszerte érvényes. Szintén a biztonság kategóriájába sorolta az alkotó a nyilvánosságot, azon belül pedig a parlamenti bemutatkozását. Amikor nála jártunk, még előtte volt annak a „nagy napnak”, amelynek során meghívottként beléphetett az Országházba, s az ülésező Országgyűlés Pelczné Gáll Ildikó interpretálásában megismerhette az energiatermelés korszakos jelentőségű találmányát, annak gyártását, világpiacra vitelét, s azt, hogy az ország áramellátásához miként lehet új feltételrendszert kialakítani, részben megspórolva a kiöregedő erőművek pótlását.

A vállalkozás-fejlesztéssel, a zöld energiával, a foglalkoztatással éppen úgy összekapcsolódik az újfajta napelem, mint az elterjesztés, felhasználás támogatásával. E szempontokat a parlamenti bemutatáshoz útravalóként is megfogalmazhatta volna földijének, a borsodi országgyűlési képviselőnek Tóth Miklós. De a Fidesz politikusának nem volt szüksége tanácsokra ahhoz, hogy korteskedjen a műszaki szellemi alkotás mellett. A feltaláló maga pedig kellő leleménnyel „kezeli” azt a sugallatot is, hogy a jövőre elkészülő üzeméből narancssárga színezetű cserepek kerülnek ki. Mint mondta, ő a nemzeti színt garantálja, meg azt, hogy nem csupán az első üzem lesz Magyarországon, Harsányban, hanem a második is.

- Innen szállítunk a megrendelőknek mindenhová, s ha majd már minden az elképzeléseim szerint fejlődik, akkor – a nagy távolság miatt - Amerikában lesz érdemes további gyártóbázist építeni – támasztja alá tervekkel a nemzeti színt Tóth Miklós, aki a magasztos érvek mellett egy személyessel is előáll. - A gyártási jogot már csak azért sem akarom eladni, mert ha túladnék rajta, akkor nem lenne mit csinálnom.

Két embernek folyamatos és sok munkát jelent tehát az IdeaSolar nevű vállalkozás, a feltalálónak magának és szemrevaló leánykájának, aki kommunikátora, szóvivője, marketingese lesz a cégnek. Azaz már ma is az, ha éppen nem dolga beülni a szolnoki főiskola tantermébe - diák minőségben. Az ő tennivalója lesz majd egyszer az emlékiratok sajtó alá rendezése is, s ő sem kerülheti meg a bemutatást, ugyanúgy, ahogy mi sem.

- Villamos-ipari végzettségű vagyok, az ÉMÁSZ-nál dolgoztam négy évet, a hazai energetika javára építettünk ki francia licenc alapján egy telemechanikai rendszert – mondja a sajtó számára „készített” klisémondatokat Tóth Miklós. - Vállalkozóvá 1990-ben váltam, benzinkúthálózatok riasztó- és video-rendszerei telepítésében vettem részt, úgy, hogy az egyik nagy cégnél az általam kidolgozott működési elveket alkalmaztuk.

- És favágó voltál…- veti közbe a fordulatokról „hivatalból” gondoskodó szóvivő palánta.

- Igen, mert nem volt pénzem. Amikor a nyolcvanas évek közepén leszereltem, három évig az erdőn dolgoztam havi 40 ezerért.

Míg a család legifjabb tagja erre a hősi múltra büszke, addig a családfő sokkal inkább arra, hogy elismerő üzeneteket kap százszámra:

- Gratulálnak, hogy bírom erővel.

Igaz, most még az üzem első stációjánál tartanak, egy-két markoló minden átmenet nélkül elkezdhet ásni. Lám, még a családi marketinges sem gondolt alapkőre, ceremóniára, odacsődített politikusokra, bankárokra, sajtóra. Pedig nincs messze az az idő, amikor nagyon is kell a politikus, a bankár, a sajtó, hogy tisztán lássa az üzleti élet is, a lakosság is, mire való a napelemes tetőcserép.

- A legegyszerűbb az lesz, amikor a megtermelt áramot teljes egészében elfogyaszthatják az épületben lévő gépek, eszközök, lámpák – kezdi a legkevésbé rázós megoldás felvázolásával Tóth Miklós. - Ahhoz is ért ma már a világ, hogy az áramfelesleget újfajta akkumulátorokban rövidebb-hosszabb időre eltárolja. De a jövő mégis az lesz, hogy a hálózatba táplálódik be a többlet, illetve a hálózatot magát használják fel puffer tárolóként.

- A „rokon” szélerőművek elszaporodását azért nem támogatják, mert azokéval hasonló kapacitású hagyományos erőművet, illetve csúcserőművet is fel kell építeni, hogy elejét vehessék a szélcsendes időkben keletkező áramhiánynak.

- A napelemekkel nem ennyire bizonytalan az áramtermelés ma sem, de a német, az osztrák energetikusokat a szélkerekek, s más megújuló energiahordozók még nem állították megoldhatatlan helyzetek elé. Sőt, az ottani lakosság roppant boldog lesz, ha hozzájuthat az áramtermelő cseréphez is.

Tóth Miklós nemrégiben egy német szakkiállításon szondázta a piacot, mely akkor olyan is volt, mint amilyennek feltételezte: Nyugat- és Dél-Európa országainak a képviselői megrohanták a leendő gyártót a termékért.

- Mostanában idehaza is fordult a világ, tömegessé vált az igény – lelkendezik a feltaláló. – Sokan – talán a válság, a gázmizéria hatására - végiggondolták, az áramszolgáltatóknak nem kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy a cseréppel áramot gyártsanak maguknak az emberek. Azt szeretném elérni, hogy a bérből, fizetésből élők is kiépíthessék a maguk áramtakarékos háztetőit.

- Nem téglajegyet veszünk, mint hajdanán, hanem cserépjegyet?

- Szinte. Képletesen szólva, ha havonta vásárol egyet-egyet a kispénzű ember, bírni fogja a költségeket. Tízes csomagban, kedvezményekkel, s persze a megfelelő inverterrel együtt áruljuk majd a házi áramgyárat, az alapcsomag után pedig később bővítő csomagokat lehet venni.

Megnyugtató biztonsággal látja alkotása, vállalkozása jövőjét a feltaláló. De látja-e a személyes jövőjét is?

- Öt év múlva rengeteg pénzem lesz és rengeteg tennivalóm. Most persze nincs egy fillérem se, de nem először kezdtem a nulláról. Megint annyira a nulláról indultunk, hogy még neve sem volt a termékünknek, napelemes tetőcserepet soha, senki nem ismert eddig. De tíz év múlva a világ napelemes rendszereinek a felét már a napelemes tetőcserek teszik ki!

A köz energiája

A miskolci agglomeráció és Heves megye néhány települése – összesen 44 falu, mintegy 100 ezer ember - alkotja a BÜKK-MAK LEADER Vidékfejlesztési Közösséget. Nagyon sokan a nehéziparban dolgoztak, de a munkahelyek a rendszerváltás után gyorsított ütemben épültek le. Munka nincs, ami meg van – például az ásványkincs – az nem igazán a miénk, a lignitet németek bányásszák ki, a szénre mostanában szereznek kitermelési koncessziós jogot külföldiek, a kavicsot osztrákok hasznosítják.

A BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft. alapítói nem véletlenül jutottak arra az elhatározásra, hogy beszállnak a század legnagyobb üzletébe, az energia business-be. „Ha az EU megadta a lehetőségét annak, hogy ne egy brüsszeli, budapesti vagy miskolci ’központ’ mondja meg, mit csináljunk azzal a 3 milliárd forinttal, amit kaptunk, akkor próbáljuk meg azt értelmes dolgokba fektetni” – vázolja fel a vidékfejlesztési program megalapozását dr. Nagy József, a nonprofit kft ügyvezető igazgatója. El is döntötték 2007-ben, hogy elsősorban közösségi energiatermeléssel kívánnak foglalkozni, megújuló energiaforrások hasznosításával, új technikák, technológiák behozatalával, s ezekhez kapcsolódhatnak közösségfejlesztő és idegenforgalmi projektjeik. Dr. Nagy Józsefnek, aki a bükkaranyosi Nagy-ferenczi tanyán a nyolcvanas évek vége óta építi fenntartható önellátásra alapozó farmját, az a koncepciója, hogy az a közösség, amelyik meg tudja teremteni a saját szükségletét élelmiszerből, ivóvízből, energiából, az megteremti a saját szabad boldogulását, jövőjét is. Idővel ezen a felfogáson alapuló program lett a sajátja a 44 település közösségét alkotó BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft-nek, mely fokozatos fejleszti magát olyanná, hogy szükségleteit mind nagyobb mértékben kielégíthesse. Az ÚMVP III.-as számú tengelyének megfelelően a mikro-vállalkozásokat, turisztikai és falufejlesztéseket tartalmazó programban a nonprofit kft. azokat a pályázatokat részesíti előnyben, amelyeknél megjelennek a kisméretű energiatermelő egységek, napkollektorok, áramtermelő napelemek, növényolajos kis blokkerőművek, korszerűbb elgázosítós kazánok. A lényeg, hogy lássák mind többen: lehet másként is energiát termelni, mint a messziről hozott földgáz elégetésével."

Gergely László

A cikk a PIAC & PROFIT Magazin novemberi számában jelent meg

Forrás: BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft., Piac & Profit A harsányi Tóth Miklós ÚMVP-pénzhez jutva megkezdheti első üzemének és világra szóló műszaki szellemi alkotásának valóra váltását, házi áramgyárait részletekben is megvehetik majd azok, akiknek takarékosan akarnak élni.

„Hívom a villanyszerelő sógort, ha zárlatos lesz a tető” – röhigcsélte a Kerecsendnél stoppoló fiatalember, amikor már nemcsak azt tudta meg, hogy Harsányban gyártani fogják az áramot gyártó tetőcserepet, hanem azt is, hogy ácsok helyett elektromossághoz értő, franchise rendszerben dolgozó szakik szerelik majd fel a házakra az „építőanyagot”. A harsányi illetőségű, napelemes tetőcserepeit mielőbb gyártani kezdő Tóth Miklós feltalálót arról ugyan nem kérdeztük, hogy Mariska nénit tényleg megütheti-e az áram a padláson, de a fizika órát megtartattuk vele.

- Vannak bizonyos kristályok, fémek, amelyeken a nap fényének hatására elektronok válnak le, elektromos energia termelődik, s még felhős időszakban is kapunk áramot. Egységnyi felületen a napelemes cserép a sík, táblás napelemeknél 10-40 százalékkal több energiát termel.

A napelemes tetőcserép látványa valóban vetekszik az agyagból kiégetett építőanyagéval. És persze közeli rokona az évtizedek óta létező, jókora üvegtáblákra hasonlító fotovoltarikus áramgyártó elemnek is. Hazánkban is létesült már ilyen üzem Kőbányán, de nem bírta a versenyt, megszűnt. Lerakták az alapkövét Bicske térségében egy másiknak is, de azt már meg sem építették. Tóth Miklós ide érkezett meg találmányával, a bármilyen házra felrakható, a hagyományos építészeti igényekhez jól illeszkedő termékével, mely ugyancsak ellátja delejjel a lakást, a házat, a falut, a várost. A szabadalom szerte a nagyvilágban védettséget élvez, s az alkotónak nincs is más dolga és vágya, mint az, hogy gyártani kezdhesse termékét.

- Ha a szabadalmat és a gyártási jogokat mind megtartja magának, akkor induló pénzből is kellhet annyi, amennyivel több rétegben lefedheti Harsány főterét…

- Bizony kell, de eljutottunk oda, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 46 millió forintot meghaladó összeggel támogatja az üzem megépítését – válaszolja a feltaláló. – A pénzhez hozzátartózik egy „patrónus” is, a szomszédos Bükkaranyoson székelő BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft., mely már korábban a megújuló energia sokféle előállításával, hasznosításával foglalkozott, s amelyik újabban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program helyi bázisának számít. A BÜKK-MAK LEADER belefog egy zöld energiás falut építésébe, ahol az áramot a már meglévő szélturbinák, biogáz telepek termelik, s ez lesz a dolga a napelem cserepeknek is a házak tetején.

A harsányi szabadalomtulajdonos és a nonprofit kft. arról is együtt gondolkodik, hogy a már ma sem lebecsülendő számú üzleti látogatói körnek gondoskodni illik az ellátásáról, elszállásolásáról, szakmai kiszolgálásáról. Bár a közeli Miskolctapolcán már létezik egy szálloda, amelyik boldogan vállalkozik a szervizre, sőt önmaga „átcserepezésével” referenciája is lehet a találmánynak, de ha egész Európát akarják kiszolgálni Harsányból a termékkel, akkor az üzleti kapcsolatépítéshez nem lesz elegendő a hotel. A Tóth család házában mindenesetre egyetlen hónap alatt megfordult amerikai, német, izraeli, olasz üzletember, legutóbb egy horvát vállalkozó szemlélte meg a harsányi ház előszobájában, állványokon elhelyezett napelemeket. Tóth Miklós pedig gondolatban már most összekapcsolja a térség fejlődését személyes ambícióival.

- Öt év lefogása alatt – mondja lokálpatriótához illő léptékeket használva - a régióra komoly fellendülés vár, s az üzleti világ sem csak a közeli autópályán ér el bennünket, hanem a nemzetközi forgalom kiszolgálására is alkalmassá váló miskolci repülőtér jóvoltából is. A kereskedők, üzletemberek országúton és légi úton, tömegestül áramlanak Harsányba.

Oda, ahol a rendezett porták arról tanúskodnak, hogy a miskolci kohászat és gépipar valamikor tisztességes kenyérkeresetet adott, s a falu is „bedolgozott” a családok gyarapodásába: helyben megtermeltek élelmet, a Bükk gondoskodott a tüzelőről. A kohászat azonban megkapta az utolsó kenetet - Harsány számára az újjászületést jelentheti a „cserépgyár”.

- Amint a beruházás elindul, a gyártás is elkezdődik - kakauzol a jövőbe Tóth Miklós. - A napelemes cserép gyártása először félautomata, később robotizált módon valósul meg, s amikor már a gépeké lesz a főszerep, elérjük az évi egy millió „cserépnek”, háromszáz családi ház teljes befedésére elegendő napelemnek a termelését. Ha akár a TVK, akár a Borsodchem hajlandó lesz szállítani speciális kompozit alapanyagot, akkor lehet jóval több is a Harsányból kikerülő végtermék.

Tóth Miklós nem a receptúrát, hanem „csak” azt árulta el, hogy a cseréphez a műanyagipar alapanyagait használják fel. A nem publikus vegyület persze egyet jelenthet a feltalálósorssal. A mai világban is komoly erők működhetnek egy-egy találmány lekoppintása, a jogok megszerzése, olykor az alkotó ellehetetlenítése érdekében. Tóth Miklóst mindez mégis csak mértékkel izgatja, mint mondja, léteznek hatékony eszközei az önvédelem, esetében a szabadalmi oltalom világszerte érvényes. Szintén a biztonság kategóriájába sorolta az alkotó a nyilvánosságot, azon belül pedig a parlamenti bemutatkozását. Amikor nála jártunk, még előtte volt annak a „nagy napnak”, amelynek során meghívottként beléphetett az Országházba, s az ülésező Országgyűlés Pelczné Gáll Ildikó interpretálásában megismerhette az energiatermelés korszakos jelentőségű találmányát, annak gyártását, világpiacra vitelét, s azt, hogy az ország áramellátásához miként lehet új feltételrendszert kialakítani, részben megspórolva a kiöregedő erőművek pótlását.

A vállalkozás-fejlesztéssel, a zöld energiával, a foglalkoztatással éppen úgy összekapcsolódik az újfajta napelem, mint az elterjesztés, felhasználás támogatásával. E szempontokat a parlamenti bemutatáshoz útravalóként is megfogalmazhatta volna földijének, a borsodi országgyűlési képviselőnek Tóth Miklós. De a Fidesz politikusának nem volt szüksége tanácsokra ahhoz, hogy korteskedjen a műszaki szellemi alkotás mellett. A feltaláló maga pedig kellő leleménnyel „kezeli” azt a sugallatot is, hogy a jövőre elkészülő üzeméből narancssárga színezetű cserepek kerülnek ki. Mint mondta, ő a nemzeti színt garantálja, meg azt, hogy nem csupán az első üzem lesz Magyarországon, Harsányban, hanem a második is.

- Innen szállítunk a megrendelőknek mindenhová, s ha majd már minden az elképzeléseim szerint fejlődik, akkor – a nagy távolság miatt - Amerikában lesz érdemes további gyártóbázist építeni – támasztja alá tervekkel a nemzeti színt Tóth Miklós, aki a magasztos érvek mellett egy személyessel is előáll. - A gyártási jogot már csak azért sem akarom eladni, mert ha túladnék rajta, akkor nem lenne mit csinálnom.

Két embernek folyamatos és sok munkát jelent tehát az IdeaSolar nevű vállalkozás, a feltalálónak magának és szemrevaló leánykájának, aki kommunikátora, szóvivője, marketingese lesz a cégnek. Azaz már ma is az, ha éppen nem dolga beülni a szolnoki főiskola tantermébe - diák minőségben. Az ő tennivalója lesz majd egyszer az emlékiratok sajtó alá rendezése is, s ő sem kerülheti meg a bemutatást, ugyanúgy, ahogy mi sem.

- Villamos-ipari végzettségű vagyok, az ÉMÁSZ-nál dolgoztam négy évet, a hazai energetika javára építettünk ki francia licenc alapján egy telemechanikai rendszert – mondja a sajtó számára „készített” klisémondatokat Tóth Miklós. - Vállalkozóvá 1990-ben váltam, benzinkúthálózatok riasztó- és video-rendszerei telepítésében vettem részt, úgy, hogy az egyik nagy cégnél az általam kidolgozott működési elveket alkalmaztuk.

- És favágó voltál…- veti közbe a fordulatokról „hivatalból” gondoskodó szóvivő palánta.

- Igen, mert nem volt pénzem. Amikor a nyolcvanas évek közepén leszereltem, három évig az erdőn dolgoztam havi 40 ezerért.

Míg a család legifjabb tagja erre a hősi múltra büszke, addig a családfő sokkal inkább arra, hogy elismerő üzeneteket kap százszámra:

- Gratulálnak, hogy bírom erővel.

Igaz, most még az üzem első stációjánál tartanak, egy-két markoló minden átmenet nélkül elkezdhet ásni. Lám, még a családi marketinges sem gondolt alapkőre, ceremóniára, odacsődített politikusokra, bankárokra, sajtóra. Pedig nincs messze az az idő, amikor nagyon is kell a politikus, a bankár, a sajtó, hogy tisztán lássa az üzleti élet is, a lakosság is, mire való a napelemes tetőcserép.

- A legegyszerűbb az lesz, amikor a megtermelt áramot teljes egészében elfogyaszthatják az épületben lévő gépek, eszközök, lámpák – kezdi a legkevésbé rázós megoldás felvázolásával Tóth Miklós. - Ahhoz is ért ma már a világ, hogy az áramfelesleget újfajta akkumulátorokban rövidebb-hosszabb időre eltárolja. De a jövő mégis az lesz, hogy a hálózatba táplálódik be a többlet, illetve a hálózatot magát használják fel puffer tárolóként.

- A „rokon” szélerőművek elszaporodását azért nem támogatják, mert azokéval hasonló kapacitású hagyományos erőművet, illetve csúcserőművet is fel kell építeni, hogy elejét vehessék a szélcsendes időkben keletkező áramhiánynak.

- A napelemekkel nem ennyire bizonytalan az áramtermelés ma sem, de a német, az osztrák energetikusokat a szélkerekek, s más megújuló energiahordozók még nem állították megoldhatatlan helyzetek elé. Sőt, az ottani lakosság roppant boldog lesz, ha hozzájuthat az áramtermelő cseréphez is.

Tóth Miklós nemrégiben egy német szakkiállításon szondázta a piacot, mely akkor olyan is volt, mint amilyennek feltételezte: Nyugat- és Dél-Európa országainak a képviselői megrohanták a leendő gyártót a termékért.

- Mostanában idehaza is fordult a világ, tömegessé vált az igény – lelkendezik a feltaláló. – Sokan – talán a válság, a gázmizéria hatására - végiggondolták, az áramszolgáltatóknak nem kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy a cseréppel áramot gyártsanak maguknak az emberek. Azt szeretném elérni, hogy a bérből, fizetésből élők is kiépíthessék a maguk áramtakarékos háztetőit.

- Nem téglajegyet veszünk, mint hajdanán, hanem cserépjegyet?

- Szinte. Képletesen szólva, ha havonta vásárol egyet-egyet a kispénzű ember, bírni fogja a költségeket. Tízes csomagban, kedvezményekkel, s persze a megfelelő inverterrel együtt áruljuk majd a házi áramgyárat, az alapcsomag után pedig később bővítő csomagokat lehet venni.

Megnyugtató biztonsággal látja alkotása, vállalkozása jövőjét a feltaláló. De látja-e a személyes jövőjét is?

- Öt év múlva rengeteg pénzem lesz és rengeteg tennivalóm. Most persze nincs egy fillérem se, de nem először kezdtem a nulláról. Megint annyira a nulláról indultunk, hogy még neve sem volt a termékünknek, napelemes tetőcserepet soha, senki nem ismert eddig. De tíz év múlva a világ napelemes rendszereinek a felét már a napelemes tetőcserek teszik ki!

A köz energiája

A miskolci agglomeráció és Heves megye néhány települése – összesen 44 falu, mintegy 100 ezer ember - alkotja a BÜKK-MAK LEADER Vidékfejlesztési Közösséget. Nagyon sokan a nehéziparban dolgoztak, de a munkahelyek a rendszerváltás után gyorsított ütemben épültek le. Munka nincs, ami meg van – például az ásványkincs – az nem igazán a miénk, a lignitet németek bányásszák ki, a szénre mostanában szereznek kitermelési koncessziós jogot külföldiek, a kavicsot osztrákok hasznosítják.

A BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft. alapítói nem véletlenül jutottak arra az elhatározásra, hogy beszállnak a század legnagyobb üzletébe, az energia business-be. „Ha az EU megadta a lehetőségét annak, hogy ne egy brüsszeli, budapesti vagy miskolci ’központ’ mondja meg, mit csináljunk azzal a 3 milliárd forinttal, amit kaptunk, akkor próbáljuk meg azt értelmes dolgokba fektetni” – vázolja fel a vidékfejlesztési program megalapozását dr. Nagy József, a nonprofit kft ügyvezető igazgatója. El is döntötték 2007-ben, hogy elsősorban közösségi energiatermeléssel kívánnak foglalkozni, megújuló energiaforrások hasznosításával, új technikák, technológiák behozatalával, s ezekhez kapcsolódhatnak közösségfejlesztő és idegenforgalmi projektjeik. Dr. Nagy Józsefnek, aki a bükkaranyosi Nagy-ferenczi tanyán a nyolcvanas évek vége óta építi fenntartható önellátásra alapozó farmját, az a koncepciója, hogy az a közösség, amelyik meg tudja teremteni a saját szükségletét élelmiszerből, ivóvízből, energiából, az megteremti a saját szabad boldogulását, jövőjét is. Idővel ezen a felfogáson alapuló program lett a sajátja a 44 település közösségét alkotó BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft-nek, mely fokozatos fejleszti magát olyanná, hogy szükségleteit mind nagyobb mértékben kielégíthesse. Az ÚMVP III.-as számú tengelyének megfelelően a mikro-vállalkozásokat, turisztikai és falufejlesztéseket tartalmazó programban a nonprofit kft. azokat a pályázatokat részesíti előnyben, amelyeknél megjelennek a kisméretű energiatermelő egységek, napkollektorok, áramtermelő napelemek, növényolajos kis blokkerőművek, korszerűbb elgázosítós kazánok. A lényeg, hogy lássák mind többen: lehet másként is energiát termelni, mint a messziről hozott földgáz elégetésével."

Gergely László

A cikk a PIAC & PROFIT Magazin novemberi számában jelent meg

Forrás: BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft., Piac & Profit