"Több száz millió forintot hívhatunk le" - Tápiószele egyre több pályázaton vehet részt a jövőben
2010. január 4. // Kategória: Nekik sikerült
Kovács Ferenc polgármester szerint a 4-es főút megépülése után tovább javulhatnak a térség gazdasági lehetőségei. Más településekkel összefogva igyekeznek sajátos kulturális turisztikai kínálatot teremteni.
Kovács Ferenc polgármester szerint a 4-es főút megépülése után tovább javulhatnak a térség gazdasági lehetőségei. Más településekkel összefogva igyekeznek sajátos kulturális turisztikai kínálatot teremteni.
– Mi indokolta a városi cím adományozását?
– Településünk már évszázadok óta Tápió-vidék déli részének központja. A negyvenes évek végére több mint tízezer fő lett a lakosság száma. 1949-ben két településrészből önálló községeket hoztak létre: Tápiószőlőst és Újszilvást. Emiatt a lakosság száma jelentősen lecsökkent. Ma Tápiószelén több mint 6 300 ember él. A rendszerváltást követően ismét felértékelődött a város térségi szerepköre. Az EU csatlakozást követő években új beruházási és fejlesztési lehetőségek nyíltak előttünk. Minden megtettünk azért, hogy a helyi lakosság és a szomszédos településen élők részére korszerű oktatást, valamint színvonalas egészségügyi és szociális ellátást biztosítsunk.
– Milyen konkrét fejlesztések segítették a városi cím elnyerését?
– Sokat dolgoztunk és dolgozunk azért, hogy valamennyi intézményünkben még korszerűbb szolgáltatásokat nyújtsunk a lakosságnak. Fontos számunkra a közbiztonság erősítése, ezért jelentős saját forrásból önálló rendőrőrsöt hoztunk létre. Megteremtettük a központi orvosi ügyelet személyi és tárgyi feltételeit, hogy a városban és térségében élők rövid idő alatt gyors és szakszerű ellátásban részesüljenek. Jól és hatékonyan működik a néhány éve létrehozott családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat.
Tápiószele ad helyet a kistérségi mentőállomásnak az önkormányzat épületében.
Az önkormányzat a szomszédos öt település – Tápiógyörgye, Farmos, Tápiószentmárton, Tápiószőlős és Újszilvás – lakói részére esti gimnáziumot működtet. Az általános iskola keretei között pedig gyógypedagógiai oktatást vehetnek igénybe Farmos és Tápiógyörgye tanulói.
Az önkormányzat saját erőből és pályázati pénzekből jelentős összegeket költött az infrastruktúra korszerűsítésére, utak, járdák, közterek építésére és egyéb jóléti szolgáltatások fejlesztésére az elmúlt években. Örülünk neki, hogy több mint nyolc évi előkészítés után a Tápió-vidéken is megépülhet a csatornahálózat hazai és brüsszeli források segítségével. A beruházásról szóló tervdokumentáció elfogadása megtörtént, várjuk a pozitív visszajelzést Brüsszelből, hogy mielőbb meg tudjuk kezdeni a kivitelezés konkrét előkészítő munkálatait.
– Milyen eséllyel képesek bekapcsolódni a hazai és a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi életbe?
– Dolgozunk azért, hogy a befektetők számára vonzóbb legyen a város és térsége. A külföldi befektetők felkutatása érdekében beléptünk a VOSZ vezetésével működő Pest megyei klaszterbe. Tápiószelének ugyanis jók az adottságai. A váráson halad át az európai vasúti korridor. A már itt működő befektetők vállalkozásai mellett jó fekvésű szabad területeink vannak ipari üzemek és logisztikai központok építéséhez.
A munkahelyteremtés érdekében az önkormányzat újabb ipari területet jelöl ki a Cegléd felé vezető közút mellett. Számolunk azzal, hogy a négyes autópálya átadását követően jelentősen növekszik a befektetők érdeklődése városunk iránt. Ezért szorgalmazzuk több településsel együtt a közúti beruházás mielőbbi megvalósítását.
A Tápió-vidéken ugyanis magas a munkanélküliség, a foglalkoztatottak jelentős része sajnos ingázik, mert csak a fővárosi agglomerációban talál munkát. A Pest megyei Tápióság az ország egyik legelmaradottabb térsége, egyes statisztikai mutatói kedvezőtlenebbek, mint Borsodé vagy Szabolcsé. Viszont a központi régió országos átlagot meghaladó gazdasági teljesítménye miatt az elmaradott Tápió-vidék önkormányzatai kevesebb pályázati forrást vehetnek igénybe. Tápiószelén kedvezőbb a foglalkoztatás, mint a kistérségben. A volt Ganz Transelektro jogutóda, az indiai CG Electric System Hungary Zrt. ma is 450-500 fő közötti létszámot foglalkoztat.
– Vannak-e lehetőségeik az idegenforgalom terén?
– Országosan is figyelemre méltó kulturális értékeink vannak. Nálunk található az egyetlen kúriamúzeum. Egyre több rendezvényünk van, több fesztiválunk a térségen túl is érdeklődést vívott ki magának az elmúlt években.
2005-ben Tápiógyörgye, Farmos és Újszilvás polgármestereivel közösen bekapcsolódtunk a LEADER programba. Az elnyerhető források egy részéből idegenforgalmi fejlesztések valósultak meg, s már az első évben több mint hetven millió forintot nyert el a négy település önkormányzata.
Mára már 14 településre bővült az önkormányzati partnereink köre a LEADER-ben, és több száz millió forintot hívhatunk le a térségben működő civilszervezetekkel és vállalkozásokkal közösen. Tápiószele városként még több pályázaton vehet részt a jövőben, és nagyobb támogatási összegeket nyerhet el, mint korábban.
– Melyek a közeljövő legfontosabb tervei?
– Legnagyobb aktuális beruházásunk a felső tagozatosokat befogadó általános iskola felújítása, ez több mint hétszáz millió forintba kerül. Az alsó tagozatosok épületrésze már megépült. Pályázati lehetőségektől függően bővítjük a kerékpárút-hálózatunkat, tavaly ősszel bő két kilométeres szakaszt vehetett birtokba a lakosság. A településen halad át ugyanis a Nagykátát Cegléddel összekötő főút. A kamion- és a gépkocsiforgalom veszélyes a helyi gyalogos és kerékpáros közlekedésre, ezért is kiemelt célunk a kerékpárutak építése. Az elmúlt években több mint 150 millió forintból belterületi utakat épültek vagy kaptak új burkolatot. Megoldottuk a település zökkenőmentes ivóvízellátását, új kút épült, és felújítottuk a víztározót. Magántőke segítségével épül az új egészségközpont, a beruházás várhatóan 2010-ben fejeződik be. Terveink között szerepel helyi okmányiroda létrehozása, hiszen a térségben csaknem húszezer ember könnyebben jut el Tápiószelére, mint Ceglédre vagy Nagykátára. Az okmányiroda épületében kap majd helyet a városgondnokság és a családsegítő szolgálat.
A LEADER programban nyert források segítségével és más pályázati pénzekből Tápiógyörgyével, Újszilvással és Farmossal közös idegenforgalmi kínálatot teremtünk a hazai turisztikai piacon. Az ország szívében vagyunk, több lovastanya várja itt a vendégeket, a látogatók megismerhetik a helyi étel- és italkülönlegességeket. Számos műemléki jellegű épületünk van. Tápiószelén található a legtöbb, épen maradt kis- és köznemesi udvarház. Műemléki védelem alatt áll a Viczián-kúria, a Blaskovich Múzeum és parkja, a római katolikus és az evangélikus templom. A természeti értékek közül országosan is figyelemre méltó a múzeumkert növényvilága, az Agrobotanikai Központ, a népkert botanikai gyűjteménye, vagy például a Fehérgólya-tanösvény kínálta látnivalók.
– Hogy értékeli az eddigi eredményeket?
– Az elmúlt öt évben maradéktalanul teljesítettük városvezetési terveinket. Volt és ma is van néhány további, nem tervezett, de nagyon fontos fejlesztési projektünk.
Sikeresen kapcsolódtunk be a LEADER programba, így többletforrásokat szereztünk fejlesztési céljaink megvalósításához. Tápiószele az elmúlt öt év alatt bekövetkezett változások nyomán sokkal rendezettebb, városiasabb település benyomását kelti, mint azelőtt. Bízunk benne, hogy néhány éven belül kellemes kisvárosi környezetben élhetnek itt az emberek.
*
A Blaskovich fivérek, a múzeum névadói
1967-től óta viseli a tápiószelei Blaskovich Múzeum a híres gyűjtő testvérpár, György és János nevét. Az 1906-ban épült kúriát ők vásárolták meg, és 1912-ben beköltöztek Tápiószelére. Sok mindennel foglalkoztak, és sokat köszönhet nekik a város, de a térség is. Ők kezdeményezték, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum régészei ásatásokat folytassanak a környéken. Az 1938 és 1953 között végzett feltárások során került elő a sőregi út mellett emelkedő dombon a híres pajzsdísz. Egy szkítakori fejedelmi sírban találták az „aranyszarvast” mintázó, tűzben aranyozott ékszert. A testvérek a családi hagyományokat folytatva komoly műgyűjteményt szereztek. Mindent megtettek azért, hogy a kollekció egyben maradjon a kúriában, amiből később múzeum lett.
*
Pályakép
Kovács Ferenc 1963-ban született Salgótarjánban. Egerben végzett kémia-matematika szakon, később informatika oktatására is képesítést szerzett. 1985-ben tanárként került – szintén pedagógus feleségével – Tápiószelére az általános iskolába. 1999-től 2004-ig az iskola igazgatója. 2005-től pedig a város polgármestere.
Forrás: Magyar Hírlap
