Hírek

Kistérségi szociális központ Kapuvárott

2010. február 15. // Kategória: Hírek

Egymilliárdnál is többet kaphatnak a pályázók

A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület 2013-ig 1,2 milliárd forintot oszthat szét a helyi pályázók közt. Ez idáig húsz nyertes pályázat mintegy 180 millió forintot kapott. A munkaszervezet turisztikai témában vár több pályázót. Egymilliárdnál is többet kaphatnak a pályázók

A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület 2013-ig 1,2 milliárd forintot oszthat szét a helyi pályázók közt. Ez idáig húsz nyertes pályázat mintegy 180 millió forintot kapott. A munkaszervezet turisztikai témában vár több pályázót.

A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület (RVE) 2013-ig összesen 1,2 milliárd forintot oszthat ki nyertes pályázatokra. Jelenleg ebből 180 milliót vitt el a húsz nyertes.

Az RVE munkaszervezete 2008. október eleje óta működik Kapuváron, a régi járásbíróság épületében. Az egyesület megalakulása előtt az akciócsoport több mint kétszáz tagot számlált. Jelenleg 140 tagjuk van, melyből 44 önkormányzat, 38 civil szervezet és 58 a különböző vállalkozás. A munkaszervezet működése óta három lépcsőben 139 pályázat érkezett be, melyből napjainkig húsz nyertest hirdettek. Közöttük 184 millió forintot osztottak ki.

Horváth Árpád Mihály munkaszervezet-vezető elmondta, napjainkig 9 falu 85 millió forintot nyert el belterületi fejlesztésekre, öt pályázat kapott 41,6 milliót védett épületek (templomok) felújítására, öt pályázónak jutott 45 millió forint mikrovállalkozások munkahelyteremtésére, fejlesztésére és egy nyertes pályázat volt szálláshelyek bővítésére, amely tizenkétmillió forintot kapott. „Utóbbi, turisztikával foglalkozó pályázatból többet is várnánk, erre a célra 400 millió forint van elkülönítve” – tette hozzá Horváth Árpád Mihály, aki hangsúlyozta, a pályázatok második, harmadik körében gyorsabb pályázati elbírálást szeretnének, ehhez pedig már adott az infrastruktúra Kapuváron. „Érkeztek észrevételek azzal kapcsolatban, hogy az első körben alig húsz százalékát osztottuk ki a pályázható pénzeknek, ám teljesen az alapoktól kezdtük a LEADER-működést”– mondta a munkaszervezet vezetője. Hangsúlyozta, a résztvevőktől is több összefogást, eredeti gondolatot várnak.

A LEADER-csoport munkaszervezetének beszámolt arról is, hogy több környékbeli pályázó már élvezi ezen támogatás előnyeit. Beledben például az egykori cipőgyár helyén faipari vállalkozást működtető Módos Imre és a Savaria Faipari Kft. nyert összesen közel tizenhatmillió forintot, melyet fejlesztésre, munkahelyteremtésre fordítottak. A szanyi Délgép Kft. csarnoképítési projektje kapott 12,7 milliós támogatást és két vendéglátós is sikeresen pályázott. Így Beledben Horváth Gábor, Rábapordányban pedig Karkis Szilvia élvezheti a LEADER előnyeit. A vadosfai evangélikus templom felújítására 8,5 millió forintot, a mihályi katolikus templom rekonstrukciójára pedig 11,3 milliót költöttek LEADER-forrásokból. Az önkormányzatok is több pályázatot nyújtottak be, ezek közül például Vitnyéd 9,4 milliót, Sopronnémeti 6 milliót, Szárföld pedig 10,1 milliót használhatott fel fejlesztésekre a pályázati forrásokból. „A következő nyolcvan pályázatot már Kapuváron bíráljuk el, ami meggyorsíthatja a pénz kiosztását” – tette hozzá Horváth Árpád Mihály.

*

Átadták az Idősek Otthonát Csornán

Csorna - Végéhez közeledik a Laky Döme utcai volt óvoda átalakítása. A felújítás után az idősek otthona költözik az épületbe.

Komfortos, az idősek kényelmét szolgáló intézményt alakítottak ki. A csornai önkormányzat beruházását a Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatta 57,8 millió forinttal, amit a város önrésszel egészít ki. A fejlesztés teljes költsége 64 millió forint. Az otthon akadálymentesített, fenntartása olcsóbb. Az átalakítás során csak a főépületének falai és ácsszerkezete maradtak meg. A fa nyílászárókat hőszigetelt üvegekkel építették be a szakemberek. Az épület bejáratánál ollós emelő segíti az idősek közlekedését. A látás- és hallássérült gondozottak igénybe vehetik az indukciós hurkot is.

A költségvetésbe gépjárműbeszerzés, egy kisbusz vásárlása is belefér. Az intézményt január 28-án adták át hivatalosan is a szépkorúaknak.

*

Még az idén megszépül a városháza Csornán

Felújítják az idén a csornai városházát; a program keretében az energiafelhasználás racionalizálását kiemelten kezelik – mondta Jakab Andrea, a polgármesteri hivatal munkatársa. Ismertetése szerint a közel 60 millió forintos projekt 48,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Programja keretében.

Csorna várossá nyilvánításának közelgő 40. évfordulójára készül. 2011-ben szeretnék a városi ranghoz méltó környezetben megünnepelni a jubileumot. A városközpontban 1981-ben emelt épület megszépítése ezt a célt is szolgálja. A felújítás további indoka, hogy a létesítmény az elavult, cserére szoruló nyílászárók miatt nem felel meg a hőtechnikai előírásoknak.

„A városháza külső felújítása során elvégzik egyebek között a homlokzat szigetelését, festését, az ablakok cseréjét. Emellett árnyékolókat építenek be, a bejárat pedig előtetőt kap. A fűtési rendszert korszerűsítik, ennek eredményeként számítanak a fűtési energia felhasználásának jelentős csökkenésére, amely költségmegtakarítással jár” – magyarázta Jakab Andrea.

A beruházási osztály munkatársa kitért arra, hogy a földszinten lévő üzlethelyiséget is átalakítják. Kisebb részében irattárat rendeznek be, a nagyobb alapterületen pedig termelői bolt nyílik. Ez utóbbi üzemeltetésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség nyújtott be bérbevételi szándékot az önkormányzathoz.

A projekt megvalósítása januárban a kiviteli terv készítésével elindult, majd a közbeszerzési eljárás útján kiválasztják a kivitelező céget, amely tavasszal elkezdheti a munkát. A tervek szerint július végére cégeznek a csornai városháza megszépítésével.

*

A szálláshelyek bővítését tervezi Kapuvár

Évente megduplázódik a vendégéjszakák száma a kapuvári fürdőben, ahol egyre több a cseh turista fordul meg – állítja az üzemeltető.

Hetvenöt százalékkal nagyobb idegenforgalmi-adóbevételre tett szert 2009-ben a kapuvári költségvetés, mint a megelőző évben. A megnövekedett adóbevétel forrása a Flóra Termálfürdő. „A város adóbevételének növekedése egyértelműen a termál vendégéjszakáinak növekedésének tudható be” – mondta Szücs Kálmán, az üzemeltető cég egyik tulajdonosa. „Míg az üzemeltetés átvételekor, 2007-ben évente 2500 vendégéjszakánk volt (nem tévesztendő össze a vendégek számával, a Kapuváron töltött éjszakák után fizetendő az idegenforgalmi adó), addig 2008-ban már 4500, tavaly pedig 9700” – tette hozzá.

A számok alapján a fürdő több mint kétszeres forgalmat produkál évről évre. Ami a vendégkör összetételét illeti: míg 2008-ban a Kapuváron éjszakázók közül több mint 1900 volt a külföldi és több mint 2400 volt a magyar, addig 2009-ben megfordult a trend, az 5000-nél több külföldi mellett 3800 magyar vendég töltött adóköteles éjszakát Kapuváron (a 70 év felettiek és a gyermekek után a cégnek nem kellett tavalyig adót fizetnie). A több külföldi vendég ellensúlyozza Kapuváron a válság miatt elmaradozó magyarokat. „Érdekes trend, hogy a külföldi vendégek köréből egyre több a cseh. Ők közismerten udvarias, kedves vendégek. A cseheket nagyságrendben a német nyelvterület vendégei követik”– mondta Szücs Kálmán.



A helyi szálláshelyek kihasználtsága napjainkra megközelíti az ötvenet. Ezzel kapcsolatban az ügyvezető megjegyezte, jelenleg száz vendéget tudnak elhelyezni, a következő években a város turizmusának egyik legfontosabb eleme lesz a férőhelyek bővítése.

*

Nyolcvannyolcmillió szociális központra

Hatvanmillió forint pályázati forrásból és huszonnyolcmilliós önrészből kistérségi szociális ellátó központot alakítanak ki Kapuváron a gimnázium kollégiumában.

˝Sors-Társ˝ Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ kialakítása megkezdődött a kapuvári gimnázium egykori kollégiumában. Az EU és a magyar állam jóvoltából hatvanmillió forint támogatásban részesült a helyi önkormányzat, melyhez Kapuvár – saját erőből – huszonnyolcmillió forintot tesz hozzá.

Ennek kapcsán Hámori György polgármester kijelentette, a kórház hátsó traktusánál, alig néhány száz négyzetméteren valósulnak meg Kapuvár történetének legnagyobb fejlesztései. „A kórházra és a szolgáltató központra immár több mint másfél milliárd forint beruházási forrás érkezett a városba” – mondta a település első embere. Az épületet tartalommal és funkcióval majd a július eleji kezdést követően a helyi családsegítő intézet feladata lesz megtölteni. A kistérségi szociális központ szakmai programját Báthy Andrásné, a Vöröskereszt regionális titkára dolgozta ki.

Az átalakítás során az épület új külsőt és teljesen átalakított belsőt kap, ahol liftet és többek közt terápiás lakást alakítanak ki. Az úgynevezett ˝ugródeszka˝ terápiás lakás hivatott a mozgássérülteket, fogyatékossággal élőket felkészíteni az önálló életvitelre. Napkollektoros energiarendszert, új víz- és fűtésrendszert kap az épület, teljes körű nyílászárócsere és akadálymentesítés is a tervek része az egykori kollégiumon.

A kapuvári családsegítő intézet ellátási területén már meglévő szociális alapellátások is az új központba kerülnek, emellett mintegy harmincöt rászorulót tudnak júliustól ellátni a kistérségi központban.

*

Alapítványi milliók az óvodákra és a gyermekekre

A Kapuvári Óvodáskorú Gyermekekért Alapítvány hét éve segíti a helyi óvodákat és a gyermekeket. A fejlesztések mellett kezdeményezték a három éve futó vízhez szoktatási programot, ahol évente több mint száz kisgyermek tanulja meg az úszás alapjait.

Már a harmadik csoport gyermek ismerkedik a vízzel ebben a tanévben is a Kapuvári Óvodáskorú Gyermekekért Alapítvány jóvoltából. A civil szervezet hét éve segíti a négy kapuvári óvoda munkáját. „Az első években az intézmények technikai, tárgyi fejlesztéseit támogattuk, a gyermekek vízhez szoktatását három éve kezdtük meg” – mondta Stipkovits Erika, az alapítvány kuratóriumának elnöke. „A gyermekek hétéves koráig több olyan dolog is eldőlhet fejlődésük során, amiért főleg a szülők, pedagógusok a felelősek” – jelezte a kuratóriumi elnök. Ebben is segít a nagycsoportos óvodások vízhez szoktatási programja, melyet három éve kezdett meg az alapítvány és évente több mint száz kisgyermeket indítanak el az úszás megtanulása felé. „Nemcsak a fizikai állóképességet segíti a vizes program, hanem a gyermekek szellemi, mentális fejlődésére is jó hatással van” – tette hozzá Stipkovits Erika.

Ebben nagy segítséget kapnak a Flóra termálfürdőtől és egy helyi vállalkozótól, aki a kicsik buszoztatását végzi. Emellett a szülők támogatása is számottevő, akik nemcsak a termálban segítik az óvónők munkáját, hanem egy százalékukkal az alapítvány hatékonyabb működéséhez is hozzájárulnak. Utóbbiból tudja szervezni a vizes programot is az alapítvány.

Tárgyi, technikai fejlesztésre közel hétmillió forintot fordított az alapítvány, melyből kültéri játékokat és belső fejlesztéseket finanszíroztak, de elősegítették több óvodai pedagógus továbbképzését is. Néhány éve a kiemelkedően dolgozó óvónők munkáját is elismerik. A várossá avatás negyvenedik évfordulójára készítettek egy kifestőkönyvet a gyermekeknek, melyet minden kapuvári óvodás megkapott az alapítvány jóvoltából. Ettől a tanévtől a civil szervezet már a helyi bölcsőde bútor- és játékfejlesztéseit is segíti.

*

A beledi kastélyba költözhet a Művelődési Központ

Közel hatvanmillió forintból újítanák fel a beledi Barthodeiszky-kastélyt. Az épület adhat otthont a művelődési központnak és a kerítés is megszépül.

Ötvenmillió forintos pályázati forrásból kívánják megújítani a beledi Barthodeiszky-kastélyt. Az átalakítás során a belső részben egy nagytermet (a pályázatban úgynevezett integrált közösségi szolgáltatási tér) alakítanának ki és ide kerülnének a helyi művelődési központ irodái, funkciói is. Kilencmillió forintot pályázott meg a helyi önkormányzat a kastély kerítésének rendbetételére is.

„Az ötvenmilliós pályázat forgalmi adóját fizeti a városháza, a kastélybelsőben egy konferenciákra és kulturális műsorokra, de még színházi előadásokra is alkalmas nagytermet tervezünk kialakítani”– mondta Tompáné Balogh Mária polgármester. A munkálatok jelenleg a tervezés fázisában vannak, ám a műemlék épület belsejében már megkezdték a feltáró munkákat.



A galánthai gróf Esterházy család 1760 táján építette ki beledi majorját egy nagyméretű beltelken, amelyen – a mai kastély helyén – egy tiszttartói kúriát is emeltek. Az 1856-os kataszteri térkép a kúria körül kiterjedt majorságot tüntetett fel, a gazdasághoz egy malom is tartozott. Az uradalomnak Beled külterületén is volt két majorja, Józsefmajor és Borsosmajor. Az Esterházy-féle kúriaszerű majorházat 1886-ban kezdték el lebontani és részben az alapjai felhasználásával Barthodeiszky Antal egy új kastélyt emeltetett. A rezidencia terveit Ludwig Schöne bécsi építész készítette, a kései historizáló stílusú, döntően neoreneszánsz formaelemeket tartalmazó lak 1890-ben készült el. A II. világháború végén a kastélyt kifosztották, majd az államosított épületben az 1950-es évek elején gépállomást helyeztek el. Ekkortól datálható az épület állagának romlása is.

Később általános iskolát alakítottak ki a kastélyban, napjainkban is ezt a célt szolgálja és egy helytörténeti gyűjtemény is található falai között. A régi melléképületek közül több ma is áll, az egykori kastélyparknak már csak a maradványai láthatók.

Források: Baranyai Lenke: Kultúrtörténeti böngésző a Rábaköz és Beled történetéhez; Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon, Győr-Moson-Sopron megye

*

Csehországba készül a Bokréta néptáncegyüttes

A szanyi Bokréta néptáncegyüttes tagjai idén még nagyobb hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzés színpadi megjelenítésére. A bokrétások idén több hazai fellépésre készülnek, például a régióban is. Úgy tervezik, két külföldi meghívásnak tesznek eleget ebben az évben. A csehországi Kvetna nemzetközileg is ismert farsangi ünnepségein vesznek részt februárban.

Forrás: Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu