Szállítószalag, terményszárítás
A szállítószalagok régóta hasznos eszközei a gazdaságnak, legyen szó iparról vagy mezőgazdaságról. A szalag készülhet vászonból, fémből, műanyagból vagy gumiból, lehet tömör vagy szitás, hajthatja gép vagy akár emberi erő is. A cél ugyanaz, az alkalmazott technológia pedig változatos: tárgyakat mozgatni a lehető leghatékonyabban, könnyedén, kis távolságra.
Vannak szalagok, amelyekre gép pakolja fel a mozgatni kívánt árut, és úgy juttatja célba, máshol operátorok dolgoznak a szalag mellett, például összeszerelő üzemekben.
Ha azonban a mezőgazdaságról van szó, ott is kiemelten fontos szerep jut a szállítószalagoknak. A terményszállítás már évtizedek óta elképzelhetetlen a szállítószalagok nélkül – soktonnányi takarmányt és terményt lehet megmozgatni és pontosan, megfelelő ütemben adagolva célba juttatni így.
Márpedig a termény helyes kiszárítása minden szempontból jelentős. A terményszárítás ugyanis létfontosságú a gabona feldolgozásának folyamata során. A szemes termények kapillár-pórusos anyagok, a tárolásukhoz, feldolgozásukhoz a betakarításkor meglévő nedvességtartalmukat csökkenteni kell. A terményszárítás hőelvonással történik, amire több megoldás is kínálkozik.
Konvektív szárítás során úgynevezett „melegített áramló közeget”, például
meleg levegőt használunk, míg a konduktív szárításnál fűtött felületet.
Mindkét esetben fontos a szárító levegő hőmérséklete és a páratartalma. Ez utóbbi azt mutatja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegő mennyi vízgőzt tud felvenni.
A terményszárításnak három szakasza van: Elsőként a kapillárisokból távozik a nedvesség, utána a kapillárisok összehúzódnak, a termény külső rétege szárazabbá válik, gőzként távozik a nedvesség, végül a víz ozmotikus különbség révén távozik.
Fontos azonban odafigyelnünk a szárítási paraméterek helyes megválasztására, mert így elkerülhetjük a termény károsodását. A hatékonyság és a minőségmegőrzés szempontjából a legkedvezőbb, ha a szárítás folyamán a termény és a szárítóközeg azonos irányban mozog.
Négyféle szárítási módot szoktunk alkalmazni.
A toronyszárító egy gravitációs szárító fajta, ahol a termény az ürítés sebességétől függő sebességgel csörgedezik levegőcsatornák között lefelé. Itt a gőz és a nedves levegő általában a siló tetején áramlik kifelé.
A mobil terményszárítóban a termény megfelelő rétegvastagságban áramlik lefelé, miközben perforált lemezeken át szárító levegő hatol át rajta.
A szellőztetéses szárítási módnál fából készült rácsszerkezetben alakítanak ki légcsatornát, amelyen keresztül ventilátor szállítja a páradús levegőt.
A forrólevegős szárítást vízszintes forgódobban végezték, amely belsejében spirál alakban elhelyezett ferde lapátok, valamint légáram mozgatja a terményt.
A szállító szalagok rengetek területen hasznos segítség a zökkenőmentes termelés,illetve árumozgatás területén ebből is látszódik milyen sokféle típusa létezik például mezőgazdasági szállítószalagok, élelmiszeripari szállítószalag, görgős pálya, gravitációs görgőspálya, hajtott görgőspálya,Zártrendszerű szállítószalag,üvegtörmelék szállítószalag,léptető szállítószalag és akár mérleg szállítószalag,
