Hírek

MVN: Tradíciók és kihívások

2009. szeptember 23. // Kategória: Hírek

Közben odakint, a vár szűkös főutcáján hömpölygött az embertömeg. A lelkes, magukból maximumot nyújtani törekvő, az ország minden tájáról hívott fellépők többsége ekkora színpadon, ilyen technikával, ennyi ember előtt még sosem lépett fel, és nem is nyílt volna rá lehetősége a közeli jövőben.
 
Közben odakint, a vár szűkös főutcáján hömpölygött az embertömeg. A lelkes, magukból maximumot nyújtani törekvő, az ország minden tájáról hívott fellépők többsége ekkora színpadon, ilyen technikával, ennyi ember előtt még sosem lépett fel, és nem is nyílt volna rá lehetősége a közeli jövőben.


Ahogy a fellépéseket közönségsiker övezte, úgy a kiállítók, árusok standjait is ellepték az érdeklődők. Itt most lehetőségük nyílt megmutatkozni a nagyvilág előtt, olyan környezetben, amire önerőből nem nyílt volna módjuk. A nagyvilág ezúttal nem csak egy szófordulat, hiszen a Városliget e részén, különösen napközben számos külföldi csoport és egyéni városnéző fordult meg, érdeklődően járva végig a számukra spontán előbukkanó Magyar Vidék Napjának legkülönfélébb attrakcióit. Anonymus talán sosem volt ilyen népszerű, mint ezen a szép, kora őszi napon.

Jól fogyott a mézeskalács és a rétes, a kovácsoltvas áruk és a szőttes, de régi magyar tévéműsorok archív DVD-i is, megállás nélkül pörgött az emberi erővel hajtott, faragott körhinta, dagasztották a herőcét a dél-mátrai asszonyok szakadatlanul: 24 kg lisztből, kb 3000 db készült az ínyencségből. El is fáradt mindenki estére, mintha legalábbis a Resznekről érkezett Parasztolimpián cipelte volna a bálát, fejtette volna a kukoricát.

Közben az állófogadás után folytatódott a szakmai program a múzeumban.

Vulcz László, az MVH Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságától tágabb összefüggéseiben mutatta be az ÚMVP-t, felvázolta a szabályozási hátteret, az előzményektől való eltérések okait, a III. tengelyes intézkedések aktuális tanulságait. Informatív előadásában tehát az ÚMVP „motorháztető alatti” részeire is kitért.

A KAP finanszírozási rendszerében a nemzeti intézmények így épülnek fel:

1. Illetékes Hatóság - ez az Irányító Hatóság az ÚMVP esetében, és az FVM adja.
Felelősségei az akkreditációs feltételek meghatározása, kiadása, megvonása, nemzeti szabályozás létrehozása, a Program általános működésének felügyelete.

2. Igazoló Szerv - ez esetünkben a KPMG.
A kifizető ügynökség szabályszerű működését, elszámolásait vizsgálja.

3. Kifizető Ügynökség - ez pedig az MVH.
Ellenőrzi a támogatások jogosultságát, elszámol, megőrzi a dokumentumokat.

Ezután megismerhettük a jogi hátteret, vagyis a vonatkozó EK tanácsi rendeletek és magyar törvények, rendeletek azonosító számait, majd a régi (Agrár és Vidékfejlesztéi Operatív Program) és az új (EMVA) hátterű támogatások szakkifejezéseit, folyamatát hasonlíthattuk össze, így láthatóvá vált néhány belső összefüggés, illetve a támogatási rendszer fejlődése. „Pályázat” helyett kérelem, mely feltételeit jogszabályban rögzítik. A biztosítékot adó formájában hajtják be ahelyett, hogy jelzálogot kérnének, a módosításhoz nem szerződésmódosítás, hanem módosító határozat szükséges, a döntés nem kézi pontozással, hanem IT eszközökkel működik…

A III. tengelyes helyzetkép szeptember 18-án így állt:

Rangsorolt kérelmek száma 3 802
Elutasított kérelmek száma 1 003
Visszavont kérelmek száma 181
Lezárt kérelmek száma összesen 4 986
Összes beérkezett kérelem 5 953


Vulcz úrtól megtudhattuk a leggyakoribb hiánypótoltatási okokat - például, egyházi jogi személyiségek tanúsító okiratának hiánya vagy hiányosságai, nem saját tulajdonú ingatlan esetén a megfelelő igazolások hiánya, számszaki hibák a pénzügyi tervekben, hiányos vagy nem benyújtott műszaki leírások, tervdokumentációk - illetve a listavezető elutasítási okokat is - szintén kiragadott példákkal élve: nehéz helyzetben lévő vállalkozás nyújtotta be a kérelmet, nem jogosult tevékenységet végző mikrovállalkozás igényelt támogatást, a beruházás a kérelem befogadását megelőzően elkezdődött…

Mindez, és még több, az előadás mellékelt prezentációjában.

Matuska Sándor a LEADER aktuális feladatait foglalta össze, melyek megoldása a HACS-okra vár. Az MVH a gyorsabb és demokratikusabb, „helyi szintű” kérelemkezelés érdekében feladatokat delegál, mint ahogy erről többször említést tettünk már. Ehhez új kollégák rekrutálásával és meghatározott feltételeknek megfeleléssel készülnek fel az akciócsoportok.

Az egyik fontos folyomány, hogy az akciócsoportok összesen 1063 jogcíme mind megtekinthető, és többféle bontásban kereshető az MVH honlapján: ez a LEADER HPME Katalógus.

A teendőket megismerhettük folyamatábrán ábrázolva, illetve az átruházott feladatok ellátásának követelményeit, melyekkel a HACS-oknak rendelkezniük kell a pályázati időszak kezdetére.

Az előadások zárultával zömmel éppen ezek a feltételek adtak témát a jelenlévők kérdéseinek, jelesül, a tűzjelző rendszer felszerelésének rejtelmei (megfelelő minősítések, szabványok, mi a teendő, ha az iroda egy tűzjelzővel már ellátott irodaházban van, stb.), illetve a felsőfokú végzettség pontos definíciója, mivel három ilyen kolléga meglétét követeli meg a feladatellátás minden HACS-nál, és ez nem mindenhol adott jelenleg.

A keretidőt maximálisan kihasználva, 16 órakor ért véget a megbeszélés, a jelenlévők a Magyar Vidék Napjának kinti forgatagához csatlakoztak, de sokan az ország akár egészen távoli pontjain fekvő otthonuk – egyben LEADER-akcióterületeik – felé vették az irányt.
hirdetés
hirdetés
hirdetés


hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés