A Vértes-Gerecse HACS közgyűléséről
2009. október 5. // Kategória: Hírek
Kocsitoló Fesztivál - Kocsisok találkozója
Kocs település Komárom-Esztergom megyében, a Vértes-Gerecse akciócsoport területén található.
Kocsitoló Fesztivál - Kocsisok találkozója
Kocs település Komárom-Esztergom megyében, a Vértes-Gerecse akciócsoport területén található. A 2700 fős település már a LEADER+ programban is szépen szerepelt, hiszen hat vidékfejlesztési projektjük is támogatásra talált, melynek köszönhetően sor került a Kocsi Múzeum és Tájház bővítésére, melyek során bemutatószín és a kézműves tevékenységeknek is helyt adó pajta került kialakításra.
Az önkormányzat mellett példa értékű a civil szervezetek tevékenysége. A Református Egyházközség a Dunántúl legnagyobb református templomának orgonájának és szószékének restaurálására nyert vidékfejlesztési forrást, míg a Kocsi Hagyományőrző Egyesület nemzetközi hagyományőrző tábort rendezett, ahol a kocsi, felvidéki és erdélyi gyerekek ismerkedhettek egymással és a népi hagyományokkal.
A Kocsi Baráti Kör két projekttel is beírta magát a LEADER+ történetébe.
„A Kocsiak Nagy Találmánya” címmel készített dokumentumfilmet, mely a község jelenét és múltját eleveníti fel, megőrizve a közösség életét, hagyományait az utókor számára. Továbbá támogatást kaptak a Kocsitoló Fesztivál programpalettájának színesebbé tételére, mely idén is megrendezésre került immár 11. alkalommal.
A 2009. július 11-12-én megrendezésre kerülő XI. Kocsitoló Fesztivál egyik legkülönlegesebb programja a "Kocsisok Találkozója" volt. A kocsis név eredete visszavezethető a település lakóinak mesterségéhez egészen a 17. századig. A találkozó célja, hogy megismerjék nevük eredetét, kiket hívtak Kocsisoknak, és még számtalan érdekes információt szerezhetnek nevükről, továbbá megismerkedhetnek névrokonaikkal.
A rendezvény másik, évről-évre nagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a kocsitolás. A kocsitoló csapatok 1800 méter hosszú, szintkülönbségekkel teli pályán mérik össze erejüket, miközben a 380 kg tömegű szekeret próbálják meg minél rövidebb idő alatt a célba juttatni. A csapatlétszám öt fő, négy tolja egy pedig a rúdnál húzza és kormányozza a kocsit. A versenyre már Olaszországból, Németországból és Felvidékről is érkeztek vendégek.
*
Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség 2009. évi első közgyűlése
2009. május 11-én tartotta a baji székhelyű Vértes-Gerecse Közösség közgyűlését Kocs településen a Faluház színháztermében. A közösség 98 tagot számlál, de a jelenlévők ennél jóval kevesebben voltak, de azok akik ott voltak, sok új és hasznos információval gazdagodtak.
Elsőként
Schunder Tibor, a közösség elnöke köszöntötte a megjelent tagokat, és vendégeket. Ezután felkérte Bódis Jánosnét, a Felügyelő Bizottság elnökét, hagy tartsa meg beszámolóját a közösség pénzügyeivel és a közhasznúsági jelentéssel kapcsolatban. Ő röviden elmondta, hogy az egyesület tagjainak tagdíj fizetési kötelezettsége van, amit 1-2 tag kivételével mindenki be is fizetett.
A 2008. évi közhasznúsági jelentésben, mely ugyan csak 1 hónap munkáját mutatja be, szintén
Bódis Jánosné beszélt, és ehhez fűzte a 2009. évre tervezett feladatok, és a közösség működésének költségeit. A felügyelő bizottság ezeket mind áttárgyalta az elnökséggel, és így kerültek a közgyűlés elé.
A pénzügyi beszámolót
Móricz Beáta, munkaszervezet-vezető egészítette ki szakmai beszámolójával, amiben többek között az évre tervezett kötelezően ellátandó feladatok, tanulmányok, falunapok programjai szerepeltek.
Következő napirendi pontban a közösség alapszabályát módosították a 2009. évi költségvetés tükrében, miszerint a tisztségviselők munkájuk elvégzéséhez tiszteletdíjban részesülhetnek.
A közgyűlésen a közösség új alelnököt is választott, akit a Pro Vértes Közalapítvány delegált,
Viszló Levente személyében. Az elnök rövid bemutatkozást kért tőle a szavazás előtt.
A leghosszabb napirendi pont, a helyi vidékfejlesztési stratégia LEADER-intézkedéseinek felülvizsgálata volt, mely április elején kezdődött, és a mai napon zárult le. A HVS-t minden akciócsoport tag készhez kapta előterjesztésben, a munkaszervezet által elkészített javaslatokat az elnökség több ülésen is megvitatta, így kerültek a közgyűlés elé.
Schuszter Margit ismertette részletesen a LEADER intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó megoldási javaslatokat, allokált forrást, támogatható tevékenységeket és a maximális, minimális projektméreteket. A megoldási javaslatokhoz több kérdés is intéződött, melyre mindenki megkapta a választ és a magyarázatot. Várhatóan a LEADER intézkedések októberben jelennek meg, egy központi rendelet és a hozzá kapcsolódó, mind a 96 akciócsoport által megfogalmazott mellékletek formájában.
A közgyűlés végén egyéb idei évre szóló feladatok hangoztak el, majd az elnök megköszönte a jelenlétet, és sikeres munkát kívánt a munkaszervezetnek, elnökségnek és a tagoknak egyaránt.
*
Konferencia az együttműködés és a tapasztalatcsere jegyében
A csákvári Geszner ház adott helyet a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület és a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség helyi akciócsoport által szervezett,
„A nemzetközi gazdasági válság hatásainak a vidéki térségekben történő kommunikációja” című konferenciának május 27-én.
A rendezvény fő célja a Komárom-Esztergom megyei akciócsoportok együttműködésének serkentése, és a hasznos tapasztalatok megismerése, átvétele volt.
A résztvevőket a házigazda szervezet - a Pro Vértes Közalapítvány – nevében Viszló Levente köszöntötte, aki beszámolt a Vértes Natúrpark megalakításainak körülményeiről, nehézségeiről és az előttük álló feladatokról. A Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Vértes Natúrpark volt az első, a magyarországi natúrparkok sorában, és beszélt azokról a szinte egyedülálló természeti adottságokról is, melyekkel a tájegység rendelkezik, hiszen a Vértes lábainál találkozik a Kisalföld a dunántúli középhegységgel. Ez természeti adottság igen sajátságos és sokszínű élővilág kialakulásának adott lehetőséget, melynek megvédését, ápolását nem csak a közalapítvány, de egyre több itt élő is kötelességének érzi.
Ezután Musicz László, az Által-ér Szövetség titkára beszélt a tervezés alatt álló Gerecse Natúrpark helyzetéről.
Több ponton lehet párhuzamot felfedezni a két natúrpark között, de vannak olyan természeti és ezzel összefüggő történelmi adottságok, melyek csak a Gerecsére jellemzőek.
A megyében a fentiek mellett egy további, a Bakonyalja Natúrpark kialakítása is megkezdődött. Erről, és az ehhez kapcsolódó tervekről Bauer Zsolt, a Bakonyalja Natúrpark Egyesület titkára tájékoztatta a hallgatóságot.
A konferencia negyedik előadójaként Dely László – az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület alelnöke – a kistérségi energiagazdálkodásról, és a térségi energiagazdálkodási modell kidolgozásának fontosságáról beszélt.
Példaként hozta fel a Tatai kistérség modelljét, valamint olyan megdöbbentő számadatokat is, melyekből megtudhattuk, hogy a magyarországi energiafogyasztás végfelhasználóinak körét 61 százalékban a lakossági és kommunális fogyasztók teszik ki.
Az összejövetel délutáni programjaként a résztvevők a csíkvarsai réten álló „Dohányos házzal” és a Vértesi Natúrparkban folytatott példaértékű tájgazdálkodással ismerkedhettek meg.
A konferenciára az érintett akciócsoportok – Vértes-Gerecse Közösség, Duna-Pilis-Gerecse akciócsoport, Bakonyalja-Kisalföld Kapuja akciócsoport – mellett a területileg illetékes Helyi Vidékfejlesztési Irodák képviselői is meghívást kaptak.
Forrás: Vértes-Gerecse Vidékfejlesztés Egyesület
