Tudáscentrum készül Csornán norvég forrásból
2009. október 12. // Kategória: Hírek
Tökös búcsú zsúfolt nézőtérrel
A három napos kapuvári tökös búcsú első két napján kegyesek voltak a szervezőkhöz az égiek, néha egy – egy nagyobb széllökés zavarta meg a rendezvényt, de ennek ellenére több száz fős nézősereg mulatta végig a szombati nap programjait.
Tökös búcsú zsúfolt nézőtérrel
A három napos kapuvári tökös búcsú első két napján kegyesek voltak a szervezőkhöz az égiek, néha egy – egy nagyobb széllökés zavarta meg a rendezvényt, de ennek ellenére több száz fős nézősereg mulatta végig a szombati nap programjait.
Előtte péntek este amatőr zenekarok adtak koncertet a Gesztenye sori színpadon. A Humanoid, a Tizenhét és a Crazy Arms fergeteges hangulatot varázsolt a népes nézősereg elé. A ska és rock and roll hangjaira több százan mozdultak meg a péntek estében.
A tökös búcsú szombati programjain aztán zsúfolásig megtelt a Gesztenye sori színpad előtere. A legnagyobb sikert talán Dombóvári István Dumaszínháza aratta, ám a nézők helyükön maradva szinte végigtapsolták a Szardíniáról és Nyitráról érkezett néptáncos vendégek műsorát.
A mintegy két órás nemzetközi néptánc gálát követően a soproni Galaxy együttes tartott utcabált, ahol a több mint ezer fős nézősereg táncos lábú tagjai ropták egészen hajnal egy óráig.
*
Víz fakadt a lezárt kútból
Két évtized után vizet fakasztottak Bágyogszováton a szováti falurész artézi kútjából. A helyreállított víznyerőt nemrégiben adták át a helyieknek.
Közösségi összefogással ismét működik Bágyogszováton a szováti artézi kút. A felújítás költségeit adományokból fedezték a szervezők, a Bágyogszovátért Egyesület és a helyi önkormányzat.
Korabeli adatok szerint a kút vize csecsemőtáplálásra is kiválóan alkalmas. Az avatóünnepséget szombaton tartották.
A húsz évvel ezelőtt elapadt szováti artézi kút helyreállítását 2008 januárjában kezdték. Felkutatták a műszaki dokumentációját és azok alapján indították meg a munkákat. A vizsgálatok során kiderült, hogy a víz szintje az elmúlt évtizedekben sem változott és a minősége is megfelelő.
A víz 128 méter mélyről tör a felszínre, a kutat 1939-ben fúrták. A felújítás során összesen száznyolcvanöten járultak hozzá, hogy a vállalkozás sikeres legyen, helybeliek, a községből elszármazottak, magánszemélyek, vállalkozások. Vizet a hagyományos módon, karos megoldással, illetve elektromos szivattyú segítségével lehet nyerni. Az ünnepségen Takács Csaba polgármester kiemelte: a helyreállított kút a közösségi összefogás eredménye. A polgármester elmondta: terveik között szerepel a tágabb környezet rendbetétele is, közpark és játszótér kialakítása. A fejlesztésre pályázatot nyújtottak be, mely elbírálásra vár. A szovátihoz hasonlóan a bágyogi kutat is ismét működőképessé teszik.
*
Búcsú és beiktatás Bágyogszováton
Július 26-án lezárult egy korszak a szováti és a bágyogi egyházközségekben. A helybeliek ünnepi szentmisén búcsúztatták el plébánosukat, Csík Miklós címzetes kanonokot. Miklós atya harmincöt éven keresztül szolgált a településen. Munkáját az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címmel köszönte meg.
Csík Miklós nyolc állomáshely után, 1974-ben Dénesfáról került a szováti egyházközségbe. 1992-ben rábízták a bágyogi vezetését is.
Miklós atya tevékeny és munkás évtizedeket töltött Bágyogszováton. Nevéhez fűződik például a község mindkét templomának felújítása, a szováti temető nagykeresztjének és hősi emlékművének restaurálása, a két plébániaépület rendbetétele. Megérdemelt nyugdíjaséveit Győrben, papi otthonban tölti.
Augusztus 1-től új plébánosa van a Bágyogszovát I-II. római katolikus plébániáknak. Németh István vette át az elköszönt Csík Miklós örökségét.
Németh István Győrben született, 2007-ben szentelték pappá. Egy évet Fertőszentmiklóson szolgált, mint káplán, majd egy évig a Soproni Orsolyita Iskola lelkipásztora és egyben a templom igazgatója volt.
Bágyogszováti lelkipásztori teendői mellett ellátja Bodonhely és Rábaszentmiklós filiáit is.
Az augusztus 2-i ünnepi szentmiséken mindegyik szolgálati helyen ünnepélyesen köszöntötték az új plébánost.
*
Akadálymentes rendőrség
Akadálymentesítik a Csornai Rendőrkapitányság ügyfélfogadóját szeptember 30-ig. A beruházásra a megyei főkapitányság nyert támogatást pályázaton, 7,5 millió forintot.
A kapitányság földszinti irodájában a közlekedési és igazgatásrendészeti hatósági ügyeiket intézhetik az ügyfelek. A fejlesztés során felfestéssel, piktogrammal és táblával jelölten alakítják ki az akadálymentes parkolót. Az épület bejárata szintén akadálymentes burkolaton közelíthető majd meg. A hallássérültekre gondolva a folyosón mobil indukciós hurkot létesítenek. A belső helyiségek ajtóit küszöb nélkül készítik el és az átlagosnál szélesebben. Akadálymentes vizesblokkot is létrehoznak, csúszásmentes burkolattal, kapaszkodókkal.
Az információs táblák is igazodnak az előírásokhoz. A tájékozódást segítik majd a feliratok, szimbólumok, formák, fények, színek, hangok. A kapitányság átépítése során együttműködnek a fogyatékossággal élők társadalmi szervezeteivel, a kivitelezést rehabilitációs szakmérnök ellenőrzi.
*
Emlékeket idéz a tűzoltószekér
Kapuvár-Garta - Augusztus huszadikán adták át a gartai önkéntesek felújított tűzoltószekerét. A lovas járművet a ’95-ig működő gartai önkéntesek használták.
Szent István ünnepén, a városi megemlékezések keretében adták át Gartán a helyi önkéntesek felújított tűzoltószekerét. A lovas jármű felújításában nagy szerepet vállalt a helyi önkormányzat, a városi tűzoltóság és a Gartáért Alapítvány. Ez utóbbi kuratóriumának elnöke elmondta: az egy éve alakult alapítvány elsődleges célja a városrész kulturális örökségének, hagyományainak ápolása.
A szebb napokat is látott szekér jó ideig a helyi múzeum raktárában pihent. A felújításához nagy segítséget kapott az alapítvány az 1995-ig működő gartai önkéntesek egykori parancsnokától. A hetvenkilenc éves Szűcs Imre lapunknak elmondta, 1946-ban lépett be az akkor Gartai Önkéntes Tűzoltó Testület néven működő egyesületbe. Mint mesélte, akkoriban harminc-harmincöt tagja volt a testületnek, feladatuk az oltás mellett a megelőzés is volt, de több versenyen is szerepeltek a szekérrel, amelyet most felújítottak.
– A gartai önkénteseket 1970-től 1995-ig vezettem, ám a szekérről már ’46-os belépésemkor sem tudtuk megmondani, mikor készült és a műszaki leírások is eltűntek – részletezte a szekér történetét Szűcs Imre. Az biztos, hogy gyakran használták a két ló által vontatott járművet. – Négy állat volt állandó készenlétben, főleg aratás idején, kettő Budai Andrástól, kettő pedig Lukácsi Istvántól – mesélte az egykori parancsnok.
Ha tűz volt, az önkéntesek kerestek egy fúrt kutat, amibe akár hat méterig is le tudták engedni a csöveket. Négy ember kezelte a szivattyút.
Ahogy az idős parancsnok hozzátette: hatévesen már ő is szivattyúzott.
– Nagyon összetartó gartai csapatunk volt, évente augusztus 20-án tartottuk tűzoltóbálunkat – mesélte Szűcs Imre. Az egyik ilyen bálon futamították meg a gartai tűzoltók a kapuvári ˝nagylegényeket˝. – Történt, hogy a városszerte hírhedt verekedő banda kereste fel a tűzoltóbált, róluk mindenki tudta, hogy jobbára ˝szétverték˝ a hasonló rendezvényeket. Az akkori parancsnok – látván a verekedőket – megfújta kürtjét és elkiáltotta magát: ˝Csákányt a kézbe!˝ Az önkéntesek egy emberként indultak meg a garázda kapuváriak felé, mire azok vezetője meghajolt az önkéntesek parancsnoka előtt, majd a csapat jobbnak látta eltűnni a gartai tűzoltóbálról – tette hozzá az idős férfi, aki még egy érdekességgel szolgált. Úgy tudja, egyedül Gartán van meg az eredeti Szent Flórián-zászló, melyet még Imre bácsiék őriztek meg az utókornak.
*
Tudáscentrum készül Csornán
Norvég forrásból 151 millió forintos beruházás kezdődik hamarosan a csornai Városi Művelődési Központban. Tudáscentrumot alakítanak ki az épületben. A befejezés határideje 2010 augusztusa.
Norvégia támogatja a csornai Városi Művelődési Központ fejlesztését. A Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül 128 millió forint érkezik a Rábaközbe, a csornai kistérségi társulás 22,6 millió forintos önerőt biztosít. A fejlesztés során az épület utcafronti homlokzata is megváltozik. Internetkávézót alakítanak ki és tetőterasz is lesz.
A pályázatot még 2006-ban nyújtotta be a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt címe Tudáscentrum kialakítása a Fertő–Hanság turisztikai régióban. A beruházás így négy kistérséget érint. A csornain kívül a kapuvári, a soproni és mosonmagyaróvári is haszonélvezője lesz a programnak. Célja, hogy a művelődési központ funkcióinak bővítésével a térség gazdasági fejlődését segítsék. Minőségi turisztikai fejlesztéseket indíthat el az átalakítás.
Turi György polgármester, a társulás elnöke arról beszélt, hogy az intézmény fejlesztése része a városközpont megújításának. A Széchenyi-iskola és a Bóbita Óvoda rekonstrukciójára, a volt községháza felújítására, az idősek otthonának új helyre költöztetésére, az egészségházra együttesen 748 millió forintos, uniós támogatást kapott már a település.
A tudáscentrum mint képzőközpont is működik majd a jövőben. A különböző képzéseken közel ezer résztvevővel számolnak. A tervezett tanfolyamok között lesz a falusi turizmussal, a biogazdálkodással, a vendéglátással, az idegenforgalommal, az idegenvezetéssel és túravezetéssel kapcsolatos oktatás.
Forrás: Kapuvári HVI, Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu
