Hírek

Orosztony: LEADER-forrás a kultúrháznak

2010. február 25. // Kategória: Hírek

Új házba költöztetik a romákat Zalamerenyén

Több házat is ledózeroltak Zalamerenyén. A tulajdonosok közül páran el is sírták magukat. Szerencsére a könnyeik nem a bánat, hanem az öröm miatt potyogtak. A telepfelszámolás újabb állomásaként ugyanis új házakba költözhettek a romák. Új házba költöztetik a romákat Zalamerenyén

Több házat is ledózeroltak Zalamerenyén. A tulajdonosok közül páran el is sírták magukat. Szerencsére a könnyeik nem a bánat, hanem az öröm miatt potyogtak. A telepfelszámolás újabb állomásaként ugyanis új házakba költözhettek a romák.

„Nézd már, semmi sem maradt a tetőből – bökte oldalba testvérét Bogdán László, miközben a markoló éppen vályogházuk tetejét zúzta be. Egy kicsit sajnálom ezt a házikót, én magam építettem a két kezemmel”. Bogdánék bánata persze csak a nosztalgiának szólt, az estét ugyanis már egy másik, lényegesen jobb infrastruktúrával rendelkező házban töltötték. A tavaly indult romatelep-felszámolási program keretében Zalamerenyén és Zalaszentjakabon összesen 16 család lakhatási és életkörülményein változtatott a Hálózat az Integrációért Alapítvány.

„Eredetileg 14 roma családon próbáltunk segíteni, ám a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól e célra nyert 101 millió forintból végül további 3 családnak tudtunk új otthont biztosítani” – mondta Gérczei Ildikó, az alapítvány elnöke. „A mai napig 14 házat adtunk át, az utolsó kettőt még nem tudtuk kifizetni, mivel a szaktárca ez idáig nem utalta a pályázati pénz utolsó részletét. A lakhatási feltételek javításán túl a program képzési és oktatási modult is tartalmaz, a két településről 16-an általános iskolai, 12-en pedig pedig kőműves szak-mai képzésben vesz részt. Ez utóbbira 55 millió forintot biztosított az OFA, azaz az Országos Foglalkoztatási Alap”. A szakmát szerző romáknak a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ próbál munkát szerezni, ám ez cseppet sem egyszerű.

„Az új házak felújításában mi magunk is részt vettünk, amit megtanultunk elméletben, azt a gyakorlatban is kamatoztattuk” – mesélte a zalaszentjakabi Nikolics Ferenc, aki rövidesen szakképzett kőműves lesz.

Mint az kiderült: a telepfelszámolási programban részt vevő romák zöme tesz azért, hogy sorsa jobbra forduljon, nem restek iskolapadba ülni vagy szakmát tanulni. Bogdán Iván projektmanager szerint talán jobb lenne, ha az új házak átadását feltételekhez kötné a szaktárca. Mint azt Zalamerenye polgármestere, Ódor László elmondta: a faluban élők többsége örömmel fogadta a változást, hiszen az itt élő romákkal sosem volt különösebb probléma. Mihálylovics Béla, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium mentora jelezte: a közelmúltban újabb romatelep-felszámolási pályázat került kiírásra. A rendelkezésre álló mintegy 800 millió forintra önkormányzatok, illetve civil szervezetek is pályázhatnak. A miniszteri munkatárs szerint Zalában is akad még jó pár település – Szentpéterúr, Bocska, Zalakomár – ahol sort lehetne keríteni hasonló "képződmények" felszámolására.

*

Bemutatjuk az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület területén az ÚMVP III. tengely falumegújítási jogcímének egyik kedvezményezettjét

Interjú Orosztony Község polgármesterével, Vercz Károllyal

Orosztony Községi Önkormányzat „Korosztályos igények kielégítéséhez korszerűsítés” projektcím alatt beadott támogatási kérelmére 13.158.197,- Ft támogatást biztosít az MVH az egyesület Döntéshozó Testületének ponthatár-meghatározása alapján.

Milyen területeket érint a fejlesztés?
A tervezett beruházás, illetve fejlesztés a kultúrotthont és a játszóteret érinti. A kultúrház 1903-ban épült eredetileg általános iskolának. A községben 1980-ban megszűnt az oktatás, ezt követően az épület elsősorban kulturális tevékenység befogadását biztosítja. A játszótér 2005-ben EU-s jogszabályi előírások szerint készült, de akkor anyagi erőforrások nem tették lehetővé kerítés és szilárd burkolatú járda építését.

Hogyan újul meg a kultúrház?
A helyiségek belső felújítása részben megtörtént (házasságkötő terem 2008-ban, közösségi tér 2007-ben). Sajnos az épület külső állapota az évek folyamán fokozatosan romlott. A tető több helyen beázik, a nyílászárók elkorhadtak, a vakolat omladozik. A felújítás magába foglalja a tetőhéjalást, a nyílászárók cseréjét, valamint az új homlokzati lélegzővakolatos felületképzést. Természetesen sor kerül az épület részleges akadálymentesítésére is. A projekt bruttó összege: 12.898.850,- Ft. A fejlesztés ÁFA tartalmát és az épület további belső felújítását önerőből biztosítja az önkormányzat.

Milyen fejlesztéseket valósítanak meg a játszótéren?
A beruházás magában foglalja nagyobb biztonság kialakítását a játszótéren, amely a teret körbe övező kapukkal ellátott kerítés építésével valósul meg. A meglévő árnyék és klimatikus hatást további 6 db díszfa és 44 db cserje ültetésével kívánjuk növelni. A pihenő funkciót egy a gyalogos közlekedésre alkalmas szilárd burkolatú járda, és ehhez kapcsolódó ivókút létesítésével kívánjuk bővíteni. A projekt bruttó költsége: 2.890.996,- Ft. A fejlesztés ÁFA tartalmát az önkormányzat biztosítja.

*

Zalaszabari falujárás – A jó borok hazájában

Jó borok, csodálatos természeti környezet, s tenni akaró közösség. Ezek a Kis-Balaton közelében fekvő település, Zalaszabar legfontosabb értékei – derült ki a Falujárás 93. állomásán.

A Zalai Hírlap és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 10. éve futó, ezúttal a Zala Megyei Közgyűlés által is támogatott Falujárás-sorozata ezúttal a 623 lelkes Zalaszabarra látogatott. Dr. Kalmár István polgármester azzal fogadta csapatunkat: az időjárási körülmények nem a természeti kincsekre kíváncsi látogatónak kedveznek, a település ugyanis nem a legszebb ruháját viseli ilyentájt. A házigazda szabadkozása ellenére az Öreghegyről nyíló panoráma láttán megállapíthattuk: ami verőfényes napsütésben gyönyörű, az télen, a hópaplan alatt is szép. „Csodálatos látványban lehet része annak, aki nyáron látogat el hozzánk, veszi a fáradságot, s felkaptat a szőlőhegyre. Szebbik arcát mutatja akkor a Pogányvári-borvidék, érdemes hát visszatérni” – invitált a polgármester, aki 10 éve él Zalaszabaron.

„Jó a testület, kiválóan együtt tudunk dolgozni, pedig magam jobboldali gondolkodású vagyok, míg az alpolgármesterünk, Varga Béla baloldali” – magyarázta az amúgy fogorvos dr. Kalmár István. „Tőle például rengeteg segítséget kapok a munkámban. Úgy vélem, ez a jó kapcsolat látszik a település arculatán is, a 2006-ban kezdődött ciklus alatt sokat szépült Zalaszabar – s ez talán már nemcsak a kívülről érkezők, hanem a helyiek számára is nyilvánvaló. Az országban mi állítottunk szobrot elsőként a futball-legenda Puskás Ferencnek, s teret is elneveztünk róla. Tavaly immár 3. alkalommal rendeztük meg a halászléfőző fesztivált, melyen évről évre nevesebb fellépőket üdvözölhetünk. És vannak még ötletek a tarsolyunkban...”

A folytatást ide kattintva, a Zalai Hírlap weboldalán olvashatják.

*

Tiszta Amerika: iskolabusszal járnak a gelsei diákok

Az IHC típusú amerikai iskolabusz hadrendbe állítása óta a diákok szívesebben is járnak iskolába. Az egyéves születésnapját minap ünneplő gelsei járgány rendkívül népszerű.

A buszt közbeszerzési eljáráson 28,5 millió forintért vásárolta meg a Zalakarosi Többcélú Kistérségi Társulás, amihez 22 millió forintot nyertek. A szükséges önrészt az üzemben tartó gelsei önkormányzat vállalta. A Chicagóban 2009-ben gyártott közel 15 méter hosszú IHC 67 fő befogadására képes, minden európai biztonsági normának megfelel. Sőt! A busz mindegyik ülésén három, egyenként kétpontos biztonsági öv tartja a gyerekeket. A támla is ideális, nem kell külön ülésmagasítót használni, az iskolások fejét jól megtámasztják a szürke kanapé méretű ülőhelyek.

„Az üzembeállítástól számított egy év alatt hozzávetőleg 30 literes átlagfogyasztással több mint 35 ezer kilométert tett meg probléma nélkül” – mondta Rácz József polgármester, majd hozzátette: a busz oldalán végigfutó, fekete csíkok nem a dizájn részei, hanem fontos merevítő elemek. Ennek köszönhetően a személyautók elvileg nem tehetnek kárt a busz utasterében. A School Bus megálláskor feltűnést kelt, ahogy a hidraulikus terelőkordon és a stoptábla automatikusan kipattan a buszból. A mozgássérülteknek lifttel ellátott járműben számos olyan biztonsági felszerelés is helyet kapott, amit Európában még nem tettek kötelezővé. Többek között az utastér tetején kék villogó lép működésbe, ha valamilyen műszaki hiba folytán lefullad a motor. A tengerentúlon ennek nagy hasznát veszik, ugyanis, ha lakott területektől távol, a Sziklás-hegységben elakad az autóbusz, akkor helikopterről a fények alapján este is a nyomára akadnak.

*

Bemutatjuk az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület területén az UMVP III. tengely turisztikai jogcímének egyik kedvezményezettjét

Interjú Néber-Megyesi Mártával

Mezőgazdasági gazdálkodásukhoz kapcsolódóan a tevékenységi körüket turizmus-vendéglátással kívánják bővíteni.

Milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani?
A gazdálkodáshoz és a falusi vendéglátáshoz szükségessé vált egy központ kialakítása, melyhez Kacorlak belterületén 3 ingatlant vásároltunk meg, ezek összevonása már megtörtént. A beruházás keretében ifjúsági szállásra alkalmas épület kialakítását szeretnénk megvalósítani, mely földszint és tetőtér-beépítéses, valamint részben alápincézett kialakítású.
A földszinten a gyermekek fogadására egy fedett terasz szolgál, ahol az esélyegyenlőség elvének eleget téve 5 %-os felhajtórámpa is kialakításra kerül.
A földszinti és tetőtéri szobák összesen 30 fő részére biztosítanak elhelyezést.

Hogyan fog a fejlesztés a valóságban kinézni?
Az épület tömegképzésében, homlokzati kialakításában az egykori vidéki kúriák hangulatát idézi: „ L’’ alaprajzi kialakítású, magastetős, a végfali homlokzaton íves oromfalakkal, másutt timpanonokkal, a belső udvari részen végigfutó tornáccal, melyet úgynevezett „hasas” oszlopok tartanak.

Milyen egyéb tervei vannak a fejlesztésekkel kapcsolatban?
Terveink közt szerepel egy kis volumenű mintagazdaság kialakítása, szarvasmarha, sertés, baromfi és kacsa tenyésztésével. Vállalkozásunk célja ezen kívül a gazdálkodás mások számára történő bemutatása, a gyermekek környezeti nevelésének biztosítása, a felnőttek szemlélet formálása.

*

Vadászok és horgászok paradicsoma a Kis-Balaton közelében

Zalaszabart, a Kis-Balaton közeli települést ölelő erdő kis- és nagyvadnak egyaránt jó élőhelye, aminek köszönhetően egyre több a visszatérő vendégvadász – tudhattuk meg legutóbbi falujárásunk alkalmával.

A zalaszabari Halász Jenő, a Pacsai Vadásztársaság tagja éppen 25 esztendeje fogott először fegyvert a kezébe. A környék erdeit úgy ismeri, mint a tenyerét, s kollégájával, Leposa József hivatásos vadásszal közösen kalauzolja a térségbe érkező külhoni és magyar vadászvendégeket. Nem mellesleg erdőgazda is, 60 hektárnyi osztatlan közös tulajdonban lévő terület rendjéért, szakszerű gondozásáért felel. (Nagy büszkeséggel mutatta az általa kezelt erdőt - s erre minden oka meg is van, hiszen égig érő, gyönyörű tölgyfák sorakoznak benne, aljzata pedig olyan tiszta, akár egy parkerdőé.)

Elmondta: a szabari vadászok valamennyien a pacsai illetőségű társaságon belül tevékenykednek, ugyanis a Zalaszabar környéki erdőterület mérete nem tette lehetővé az önálló, helyi társaság megalapítását. Igaz, szándék sem volt rá, a már meglévő jó kapcsolat miatt adták bérbe a földhasználók a pacsaiaknak a vadászati jogot.
„Vadászterület minimum 3000 hektáron alakítható ki, a miénk viszont csak körülbelül 1100 hektár körüli” – magyarázta. „Erről azonban elmondható, hogy igazi minőséget képvisel, ideális a vadállománynak, mert a fiatalos sűrűtől az öreg erdőig minden megtalálható benne. Utóbbiban a szarvasok, előbbiben pedig a vaddisznók tenyésznek szépen”.

Halász Jenő megemlítette, hogy ejtettek már itt el kapitális trófeával, 11,8 kilogrammos fejdísszel rendelkező szarvasbikát is. Amikor pedig annak van ideje, fácánvadászatokat tartanak, s a Kis-Balaton közelsége miatt vízi vadra, például kacsára és libára is lehet menni. A legjelentősebb azonban a disznóhajtás, a legutóbbi, kétnapos alkalom alatt közel félszáz vaddisznó került terítékre.

Folytatást ide kattintva, a Zalai Hírlap weboldalán olvashatják.

*

A falu legidősebb lakóját köszöntötték

Zalamerenye – Családja körében köszöntötték a település vezetői a 95 esztendős Pöle Antalnét.

Pöle Antalné, Mariska néni Zalamerenye legidősebb lakója. Szellemi frissessége páratlan, tegnap is sok érdekességet mesélt a falu történetéből Ódor László polgármesternek és Vlasicsné Dörgönye Márta jegyzőnek. Utóbbiak tolmácsolták a kormányfő jókívánságait, s átadtak egy, Bajnai Gordon aláírásával ellátott díszoklevelet. Mariska néni elmondta: csak azt sajnálja, hogy már nem tud együtt kapálni a többiekkel. Napjait két lánya, 5 unokája, 7 dédunokája és 3 ükunokája édesíti meg.

*

„Zöld óvoda” Zalaszabaron

Zalaszabar lakói büszkék óvodájukra, amely nagy hangsúlyt fektet a gyermekek természettudatos nevelésére.

A kis óvoda rendkívül korszerű körülmények közt működik. Fejlesztését nemcsak fenntartói, a zalaszabari és nagyradai önkormányzatok kezelik kiemelten, hanem az intézmény vezetője, Szűcs Tamásné és kolléganője, Póczak Rita is nagy figyelmet fordít az igénybe vehető pályázati lehetőségek kiaknázására. „Az épület, amelyben működünk, már körülbelül 100 esztendős” – bocsátotta előre az óvodavezető. „Hét éve került sor komolyabb felújításra, akkor többek közt a fűtés korszerűsítése, burkolatok cseréje történt meg. Felszereltségünk kimondottan jónak mondható, az utóbbi pár évben több mint 3 millió forint értékben tudtunk eszközöket vásárolni. Javarészt pályázat révén, de a szülők is nagyon sokat segítettek. És vannak még terveink: a jövőben egy sósarkot szeretnénk kialakítani, úgy véljük, ezzel is hozzájárulhatunk a gyerekek egészségének megőrzéséhez”.

Szűcs Tamásné elmondta: jelenleg 22 kisgyermek látogatja az ovit, nemcsak helyiek, hanem nagyradaiak és zalamerenyeiek is. Hangsúlyozta, kiemelkedően jó a dolgozói állomány szakmai felkészültsége, kolléganője integrációs pedagógia szakkal rendelkezik, illetve gyógypedagógus, neki magának pedig óvodamenedzseri-, valamint projektvezetői diplomája van. Sőt, dajkájuk is rendelkezik az előírt szakképzettséggel. Mindezt figyelembe véve, a sajátos nevelési igényű gyerekek is megfelelő ellátást kaphatnak. „Mi nemcsak az értelmi képességek fejlesztésére fordítunk figyelmet, hanem az érzelmi intelligenciára is – ez fontos ahhoz, hogy a későbbiekben a legoptimálisabb módon reagáljanak a környezet kihívásaira” – magyarázta.

*

A modern technológiát ötvözi a hagyományokkal Cser Lajos vasesztergályos

Zalaszabar - Cser Lajos, a számítógép-vezérelt vasesztergályos képzettségű fiatalemberr mára hobbiját mesterfokra emelte: kovácsoltvas tárgyakat készít. Még a szerszámait is maga készítette.

"A foglalkozásom meglehetősen messze áll a hobbimtól, jelenleg ugyanis processztechnikusként dolgozom" – magyarázta mosolyogva Cser Lajos. „Ennélfogva természetesen csak a szabadidőm terhére tudok vasat kovácsolni, de nagyon szívesen áldozok erre is időt. Mindig is vonzott ugyanis az, hogy régi, hagyományos módszerekkel alkossak valamit”. A zalaszabari fiatalember családi házuk egyik hátsó melléképületében alakította ki kovácsműhelyét. Beszerezte az elengedhetetlenül szükséges kellékeket: a kovácsoláshoz az üllőt, a tervekhez pedig egy számítógépet a megfelelő programmal. A többi felszerelést pedig gyakorlatilag teljesen egyedül állította elő. Cser Lajos büszkén mutatta legutóbbi ötletét: egy 14 méter hosszú kerítést szeretne készíteni, melyet 208 patkó alakú vassal díszítene. Ehhez egy speciális hajlító szerszámot fabrikált magának, illetve kialakított egy mintázott üllőbetétet is – ezzel pár perc alatt képes előállítani egy megfelelő méretű és kellően meghajlított, díszes patkót.

Forrás: Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, zalaihirlap.hu