A Magyar Nemzeti Bank a növekedési hitelprogram egyéves meghosszabbításáról döntött - mondta Nagy Márton ügyvezető igazgató. Szerződéseket 2015 végéig lehet kötni, a feltételek változatlanok maradnak.
Mit kezdjen egy vállalkozás az akadályokkal, ha esélye sincs feloldania azokat? Például fordíthatja a helyzetet a hasznára.Még ha a nehézségek a bonyolult és sűrűn változó hazai adó- és ügyviteli szabályozásból adódnak is.
Minden valamilyen alapelven működik – így van ez a gazdálkodó szervezetekkel is. Ahhoz, hogy valami jól működjön, kell egy jó alapelv. Ahhoz, hogy számvitelileg is jól működjön, kell egy jó számviteli politika.
Minden vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. Írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, illetve meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza.
Itt részletezik az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatát és a pénzkezelési szabályzatát. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
Ha egy induló vállalkozás nem fogalmazza meg a követendő alapelveket, akkor nem lesz mi alapján működni. A munkavállalóknak nem tudja bemutatni azt a követelményt, amit be kell tartani. Így szankcionálni sem tud.
Egyetlen vezető állású személy sem zárhatja ki a rossz döntés lehetőségét munkája során. De kockára akarja-e tenni eközben a saját vagyonát?
10 ok, amiért érdemes vezetői felelősségbiztosítást (D&O) kötni:
Amit eddig csak a számítógépek, okostelefonok, tabletek képernyőjén láthattak, azt most óriásiban is megnézhetik (és használhatják) azok, akik Tokióba látogatnak.
Egy-egy város felfedezése, amellett hogy izgalmas kihívás, nem mindig könnyű, főleg ha nem értjük az ottaniak nyelvét. Fokozottan igaz ez Japánra, talán ezért is döntött úgy a Google, hogy egy turisztikai kampány részeként, Tokióban, a Shibuya állomás kijáratánál szerel fel egy gigantikus Google térképet.
A több mint három és fél méter képátlójú Google Mapsen egyszerű tájékozódni, ráadásul még egy mikrofont is elhelyeztek az installáció előtt, hogy szóban kiadott utasításokkal lehessen támogatni a navigációt. (Más kérdés, és erre az engadget is rámutat, hogy mennyire lesznek érthetőek ezek a parancsok a Shibuya állomás körül hömpölygő zajos tömegben.)
Egyébként minden úgy történik, mintha a számítógépünkön (vagy mobileszközünkön) használnánk a Google Mapset, hogy eligazodjunk a Shibuya negyed kusza, tekergő sikátoraiban. Kár, hogy mindez csak egy kampány része, így állítólag az installáció csak ideiglenes.
Felmérést végzett a hazai vállalkozói szektorban a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Magyar Telekom megbízásából. A kutatás arra kereste a választ, hogyan találhatják meg ma a magyar kis- és középvállalatok a saját testreszabott útjukat a sikerhez.
A sorozat első részében a felmérés eredményeit elemzik a kutatók.
Elsősorban fém- és műanyagipari cégeknek kínál teljes értékű termelésirányítási funkcionalitással, ám a nagyvállalati megoldásoknál lényegesen kedvezőbb áron vállalati erőforrás-tervező rendszereket a francia fejlesztésű Clip-ERP.
Az ERP (Enterprise Resource Planning vagyis vállalati erőforrás-tervező) az utóbbi években a HBR-ekhez (vagyis hárombetűs rövidítésekhez) az indokoltnál talán jobban vonzódó irodai szakzsargon egyik divatos kifejezésévé vált.
Ha irodát keresünk, az első és legfontosabb teendő, hogy kellően felmérjük az igényeinket és pontosan ismerjük a bérleménnyel szemben támasztott elvárásainkat. Fontos ismerni a kínálati oldalt, látnunk kell, milyen lehetőségeink vannak.
Az új iroda felkutatásába csak akkor vágjunk bele, ha a cég rendelkezik elegendő pénzzel a költözéshez. A keresést érdemes egy költségkeret meghatározásával kezdeni - foglalja össze a legelső teendőt Szalma Péter, a CA Immo ingatlanbefektető cég bérbeadási vezetője.
A Példakép Alapítvány idén második alkalommal írta ki a négymillió forint összdíjazású pályázatát, amellyel a fiataloknak példát mutató, 40 év alatti vállalkozókat keresnek.
Bár a nevezési időszak még vasárnapig tart, az alapítvány tájékoztatása szerint már mostanra is elég színes mezőny gyűlt össze: van köztük egyedi órakészítő, fűszerkereskedő, biocsokoládé-gyártó, kertészeti- és folklórvállalkozás.
Az 50 kiválasztott példakép listáját egy húsztagú, elismert gazdasági szakemberekből álló zsűri készíti majd el.
A győztesekről - a tavalyi évhez hasonlóan - egy exkluzív album is készül, amelyet a szeptember 19-i díjkiosztón mutatnak majd be.
Az idén tavasszal indított versenyt a Telekom debütáló, illetve már működő, de innovatív üzleti alkalmazásoknak. Mind a hazai, mind a nemzetközi mezőnyben a MiniCRM nevű appot találták a legkiválóbbnak.
Kezdjük az elején: a CRM rendszernek attól kezdve lehet jelentősége, amikor a vállalati szervezés és irányítás eléri a saját természetes korlátait. Hogyan legyen mindenki up to date, amikor egyre több kolléga érintett. Mit tegyünk, ha van stratégiánk, de menet közben irányt kell váltani. Vagy ha, bár fontosnak tartanánk, nincs elég idő a projektre, nem elég kidolgozott az árajánlat, nem engedhetjük meg, hogy kövessük a tranzakciók utóéletét. A CRM-rendszer az egyre duzzadó levélláncokat, az egyre kuszább jegyzeteket, a lassan követhetetlen utólagos módosításokat szálazza szét és teszi kezelhetővé.
A nyári szabadságok első hulláma után némileg növekedett a cégek aktivitását méri beszerzési menedzserindex (BMI) az euróövezet országaiban.
A növekedés üteme a Markit Economics piackutató intézet szerint a legnagyobb volt az elmúlt három évet nézve, de regionális alapon természetesen jelentős különbségek vannak: Franciaorszgban például csökkenést jelez a mutató.
A szezonalitáson kívül természetesen a geopolitikai fejlemények - az ukrán és a közel-keleti helyzet - is érzékelhetők a gazdaságban. A szakemberek ezzel magyarázzák például azt, hogy a feldolgozóiparban csökkent az új megrendelések beérkezésének üteme.
Majdnem ötödével, 18,9 százalékkal bővült a munkaerő-kölcsönzés 2013-ban, és a tendencia az idei első félévben is töretlenül folytatódott - áll a Trenkwalder elemzésében.
A munkaerő-kölcsönzés főleg a fizikai beosztásokban jellemző, döntő többségük betanított szakmunkás pozíció.
A kölcsönzött alkalmazottak 24,5 százaléka 25 év alatti, jelentős többségük pályakezdőként szerzi meg ily módon első tapasztalatait a munka világában. A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 145 ezer forintot, ami 43 százalékkal magasabb az aktuális minimálbér-szintnél.
Fontos pont
„A munkaerő-kölcsönzés fontos belépőpont a munkaerő-piacra: a tavalyi 120 ezer kölcsönzött munkavállaló 24,4 százalékát a foglalkoztatók időközben saját állományba vették át, lehetővé téve a cégen belül további karrier építésének lehetőségét" – mondja az adatokkal kapcsolatban Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezetője.
Habár a 2007-2013-as pályázati ciklus vállalkozások számára elérhető uniós forrásait már mind lekötötték, az új pályázati kiírások pedig még nem jelentek meg, a hazai kkv-k mégis bizakodóak az EU pályázatokkal kapcsolatban. Jelenleg a vállalkozások fele tartja reálisnak uniós forrás elnyerését – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.
A K&H 500 hazai kkv vezetőt kérdezett meg arról, miként vélekednek az Európai Uniós pályázati lehetőségekről. „A kutatásunk azt mutatja, hogy javult az uniós pályázatok megítélése, ugyanis a K&H kkv bizalmi index EU részindexe mintegy 10 ponttal emelkedett, így jelenleg 43 ponton áll. A javulás annak köszönhető, hogy a vállalkozások fele tartja reálisnak azt, hogy elnyerhet uniós forrást” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. „Ugyan a 2014-2020-as költségvetési ciklusra irányuló partnerségi megállapodás még folyamatban van, a kormányzati bejelentések szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program első pályázatai a jelenlegi ütemezés szerint már néhány héten belül, augusztus végén, ősz elején megjelenhetnek. A kiírt pályázatok középpontjában a kkv beruházások állnak majd, így várhatóan egyre több vállalkozás mer majd belevágni új fejlesztésbe” – mondta el a szakember. „Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezett vállalkozások közel egyharmada (29 százalék) nyilatkozott úgy, hogy beruházási terveivel megvárja az új költségvetési ciklusban pályázható forrásokat” – tette hozzá a szakember.
A különböző ágazatok eltérő véleményen vannak az uniós pályázatok elérését illetően. Az előző negyedévhez hasonlóan az ipari, építőipari cégek közül tartják legtöbben (63 százalék) reálisnak, hogy uniós forráshoz jutnak a jövőben. A mezőgazdasági vállalkozásoknál ez az arány 56 százalék, ami jelentős, 12 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. A kereskedelmi és szolgáltató cégek várakozásai ehhez képest visszafogottabbak, kevesebb mint felük – 49 százalék és 47 százalék – tartja reálisnak uniós pályázat elnyerését.
A tevékenységi kör mellett a méret is meghatározza a pályázati kilátásokat. Jelenleg a kisvállalkozások és a középvállalkozások bizakodóbbak, közel azonos arányban (61 százalék és 57 százalék) látnak esélyt uniós pályázat megnyerésére, ami a kisvállalkozásoknál 7 százalékpontos növekedés, a középvállalkozásoknál azonban jelentős, 17 százalékpontos visszaesés az előző negyedévez képest. A mikrovállalkozások várakozásai jóval szolidabbak, mindössze 43 százalékuk tartja esélyesnek uniós pályázat elnyerését.
A hagyományokhoz való hűséget és a kíméletlen versenyszellemet egyszerre akarta megjeleníteni a cége nevében, így az Epsomi Derby győztes lovai közül választott névadót Kovács Péter, az Oriana szoftvercég alapító ügyvezetője. A vállalkozás tavaly megkétszerezte az eredményét, a menedzsment már a közeljövőben a nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik.
Multikörnyezetből érkezve talált piaci rést az üzleti szoftverek piacán az Oriana alapítója, Kovács Péter, aki szerint az üzleti sikerhez nem egyszerűen egy új termékre, hanem a piacon elterjedttől alapjaiban különböző hozzáállásra van szükség.
Júniusban tovább növekedett az ipari termelés volumene, köszönhetően a forint gyengülésének, az ipari befektetéseknek és a kedvező exportforrás-lehetőségeknek. Ha a trend tartós marad, az új beruházásokhoz vezethet, mert bővíteni kell a termelőkapacitást.
A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának második szakaszában közel 284 milliárd forintot helyeztek ki 7100 vállalkozáshoz. Várhatóan nem lesz elég az idénre tervezett 500 milliárdos keret, az agrárvállalkozások aktivitása növekszik.
Májusban és júniusban már 50-50 milliárd forinttal nőtt a hitelprogram kihasználtsága, júliusban pedig még nagyobb volt az igénybevétel. A jegybank előrejelzése szerint az nhp második szakaszának indulásakor rendelkezésre bocsátott 500 milliárd forintos keretösszege még az év vége előtt el fog fogyni.
A pénzügyi lízing elérhetővé tétele a programban közel 1800 vállalkozásnál összesen mintegy 20 milliárd forinttal növelte a kihasználtságot, ráadásul a lízingügyletek átlagos mérete a hitelekénél alacsonyabb, ami arra utal, hogy ez a finanszírozási forma elsősorban a kisebb vállalkozások beruházásait segíti.
Ezenkívül a pénzügyi vállalkozások finanszírozóként való részvételének lehetővé tétele, a bérbeadási célú ingatlanvásárlásra vonatkozó korlátozás enyhítése szintén növelhette a hitelprogram iránti érdeklődést.
Részben a fentiek hatására az nhp második szakaszában az új hitelek aránya 98 százalék, továbbá ezen belül az új beruházási hitelek részesedése 60 százalék feletti. Az átlagos hitelméret kevesebb mint felére csökkent, míg a tavaly szeptember végéig tartó első szakaszban a hitelek negyede volt 10 millió forint alatti, addig a mostani szakaszban már mintegy fele.
A mikrovállalkozások részesedése az új beruházási hiteleken belül 33-ról 41 százalékra emelkedett. Az ágazati megoszlás tekintetében a mezőgazdaság térnyerése figyelhető meg: jóllehet a szektor részesedése az első szakaszban is számottevő volt, az október óta létrejött hitelek több mint harmada az agrárvállalkozásokhoz került.
Az uniós forrás tökéletes, hogy javuljon a beruházás megtérülése, de semmiképpen nem helyettesítheti az önerőt, a fedezetet, véli Wolf László. Az OTP Bank vezérigazgató-helyettesével a magyar gazdaság növekedéséről, a vállalatok hitelezéséről és a Növekedési Hitelről beszélgettünk. Úgy látja, a lakosság által fölvett devizahitelek helyzetének rendezése a bankszektor számára indokolatlan veszteségeket is eredményez, ez azonban nem fogja korlátozni a legnagyobb hazai bank, az OTP jövőbeni hitelezési tevékenységét.
A devizahitelesek helyzetének rendezésével kaptak egy újabb, több tízmilliárdos terhet. Hogyan érinti ez az OTP-t?
Soha még annyi vállalkozás nem szűnt meg három hónap alatt, mint 2014 második negyedévében, és negatív rekord a januártól júniusig tartó időszak is, írja az Opten. Ugyanakkor biztató, hogy az okok között határozottan egyre kevesebbszer jelenik meg a felszámolás.
Meglepően sok magyar cég beéri azzal, hogy komoly kapcsolat megalapozása helyett csak flörtöljön az ügyfeleivel. Eközben néha nem is tudja, hogy valójában nem a szerencsén, hanem rajta múlik, hogy az egyszeri érdeklődőből visszatérő, lojális vásárló legyen, állítja a Táblázat.hu.
A lanyha kereskedelmi forgalom nem mindig kívülről jövő csapás, és sokszor csak a tájékozatlanság az oka: a cégek jóval többet tehetnének a stabil vásárlókör kiépítéséért, mint azt hiszik. Kócsi Norbert, a Táblázat.hu beszerzési szakértője úgy véli, a nyugati cégek nagy jólétet biztosító profitja nem feltétlenül annak tudható be, hogy jobban ráérnek, hogy alaposabban dolgozzák ki az árajánlataikat, hogy gyakrabban követik a tranzakció utóéletét. A nyugaton meglehetősen elterjedt win-win stratégiát például azért valósítják meg könnyebben a magyar szektor szereplőinél, mert a vásárlóik élettartamának értékére koncentrálnak – úgy terveznek, és ezt tükrözi az üzleti kultúrájuk is, hogy még hosszú évekig, évtizedekig visszajár majd hozzájuk. Ezzel szemben a magyar vállalatok nem építenek azokra, akik kezdetben kisebb tételben vagy értékben akarnak vásárolni náluk.
