Hírek

Annó 1529: elrabolták a királyi koronát

Emlékparkot szeretne kialakítani az önkormányzat a Sztanszkovanszky család kápolnája körül.

Honlap az ökoturizmusról

Négy országból érkeztek diákok Szekszárdra, a Bezerédj István Szakközépiskolába azzal a céllal, hogy honlapot készítsenek az építő és romboló turizmusról.

Gelsei virágpompa - Zalai település, európai ezüsttel és különdíjjal

Cardiff, Gelse - A környezetszépítési verseny hazai győzteseként, Szombathellyel együtt eredményesen képviselte Magyarországot a 2009. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében (Entente Florale Europe) a dél-zalai község.

A 2009. évi versenyben 11 ország vett részt, s Magyarország két ezüstös helyezést ért el Szombathely révén a város, s Gelse jóvoltából a falu kategóriában. Ráadásul a különdíj is Gelsére került: az oktatási intézmények környezetének magas színvonaláért és a környezettudatos nevelés eredményeinek elismeréséért járót Rácz József polgármester vehette át az európai díjkiosztón, Wales fővárosában.

- Valamennyi gelseivel együtt én is büszke vagyok a sikerre - mondta a Kossuth utcai portáján muskátlikat öntöző Horváth Erzsébet, aki szerint a faluban régóta sokan és sokat tesznek a környezetért, egyszerűen azért, mert így érezik jól magukat. - Az európai második helyezésünkben nagy része volt a polgármesterünknek és az önkormányzat dolgozóinak, mert olyan szervezést bonyolítottak le, ami mindenkit inspirált. Szinte egy emberként mozdult meg Gelse, s még az is rendbetette a portáját, akire ez korábban nem volt jellemző. Csak nézzen körül, itt sokan az utcán is virágosítanak. Szemben a turistaszállónál és a teleháznál is mit látok? A közhasznú munkások gereblyéznek. Hát lehet ilyen helyen lemaradni?

A nyugdíjas hölgy, miként a körülötte lévő évelő növények, a leánderek és a futók, a különböző színekben pompázó krizantémok, valamint az őszi napsütést megháláló, szépen nyíló begóniák ékesen jelzik: szereti a virágokat. Annyira, hogy a szomszédjában lakó idős hölgynél is, Balázs Ferencnével együtt gondozza a növényeket.
- Részemről nem ér véget a környezetszépítés, tavasszal az árokparton is elültetem a büdöskének nevezett agéteszeket - így Erzsi néni, aki szerint már a többi gelsei is így gondolkodik, s ez lehet a záloga a hasonló folytatásnak.

A végszóra érkezett Gregor Zoltán, a helyi sportegyesület elnöke, aki képviselőként is szívügyének tekintette a versenyt.
- A saját otthonunkat és a Németországban dolgozó fiamét is a feleségem virágosítja, jómagam főként a muskátlik öntözésben segítek - mosolygott. - Nagy dicsőségnek tartom, hogy az európai megmérettetésen ilyen eredményt értünk el. Biztos vagyok benne, hogy egy-két éven belül profitálhatunk belőle, s a fürdővel is rendelkező falunk még ismertebb lesz. A Gelsét átszelő, nagyforgalmú úton közlekedők láthatják a fejlődésünket, s ha ez így folytatódik, harcba szállhatunk az aranyért is.

A képviselővel sétálva elértünk a virágba borult vegyesüzletig, melynek tulajdonosa, Nincsevicsné Kalamár Csilla elmondta: édesanyjától örökölte a virágok szeretetét.
- Otthon anyukám kertészkedik, a nővérem Jánoshalmán kertészmérnök, az üzlet virágosítása pedig a férjemet dicséri - mondta Csilla, aki szerint fontos, hogy esztétikus környezetben fogadják a vásárlókat. - Az üres ládákat februárban bevisszük egy kanizsai kertészhez, onnan virágokkal és tápanyaggal ellátva hozzuk vissza, s csupán öntöznünk kell a muskátlikat, a légyfogó plectantusokat és a leandereket. Két hete tartottunk motorostalálkozót, s a dunántúli vendégek annyira el voltak ragadtatva a falutól és az uszodától, hogy csak úgy dagadt a mellünk a büszkeségtől.

Az üzlet előtt parkolta le kerékpárját az iskolában évtizedek óta biológiát tanító Horváth Dezsőné, aki elmondta: jó eredményt vártak a megmérettetéstől, hiszen mindenkinek szívügye volt, hogy virágosítsa a portáját.
- Az intézmények virágosítása a felnőtteket dícséri, a gyerekeket jobban be kéne vonni a könyzetet szépítésbe, hogy annak megóvásáért is tegyenek - vélte a tanárnő, aki szerint ha egy gyerek részt vesz a virágültetésben, biztos, hogy később sem gázol át biciklivel a virágágyáson, s nem dobja el ott a papírzsebkendőjét.
- Régen a gyakorlati órákon gereblyéztünk, gyöngykavicsot terítettünk, a gyakorlókertben gyomláltunk és komposztáltunk, gyümölcsfákat ültettünk, s elláttuk az iskola konyháját zöldségekkel - nosztalgiázott az egykori tanítvány, Nincsevics István. - Ez a mai diákoknak sem válna kárára, csak egy kicsit ösztönözni kéne őket, s akkor saját erőből, évtizedekre biztosított lenne Gelse virágosítása.

Zalai Hírlap

*

104 éves lett

Szerda délelőtt köszöntötte születésnapján városunk 104 éves polgárát, Fekete Istvánt Marton István polgármester, Bogár Ferenc, Horváth István, Polai József és Tóth Nándor önkormányzati képviselők, a család, a barátok, szomszédok és az Együtt Kiskanizsáért Egyesület.

Pista bácsi, aki 1905. október 20-án látta meg a napvilágot, lányával él Kiskanizsán, a Körmös utcában. Napközben rádiót hallgat, tévét néz, s mivel távolabb már nem mer menni, csak a kapuig sétál ki. Elmondása szerint nem beteg, csak koránál fogva már gyenge. 1965-ben ment nyugdíjba a vasúttól, s alig több, mint tíz évvel ezelőtt adta el szőlőbirtokát, ahol mindaddig dolgozott. Úgy gondolja, a hosszú élet titka az egészséges életmód, a rendszeresség, mely az étkezésben, a sportolásban, a munkában kell, hogy megnyilvánuljon, valamint az alkohollal való mértékletesség.

*

Kanizsa "Város Tüdeje"

Húsz hímivarú nyárfát ültettek el a „Város tüdeje” akció keretében a Péterfy Sándor Általános iskola 5. B osztályos diákjai, az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kísérleti Állomás tudományos munkatársa, Benke Attila, a Pannon Pellet Kft. nevében Moór András, valamint Gáspár András, a VIA Kanizsa Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Thúry téri parkban.

Ezen hímivarú fáknak az előnye, hogy gyorsan nő, s nem okoz allergiát. A faültetést hagyományőrző szándékkal hirdették meg. Benke Attila köszöntőjében elmondta, hogy akkor válik az ültetésben résztvevők munkája kézzelfoghatóvá, ha ezek a fák majd árnyékot adnak az alattuk megpihenőknek.

*

Felújítják a 86-os út zalai szakaszát

A Colas nyerte a 86-os főút zalai szakaszának felújítását
A 86-os főút 38 kilométeres zalai szakaszának felújítására nyolc pályázó közül a Colas konzorciumát hirdette ki győztesnek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.

A NIF közlése szerint a szlovén-magyar országhatártól a vasi megyehatárig tartó szakaszon 11,5 tonnás terhelésre erősítik meg az útburkolatot. A munka során kiszélesítik az útszakaszt, három új csomópont készül, hét hidat újítanak fel és egy új autóbusz-fordulót is építenek.

A tenderre érkezett nyolc pályázat közül hat volt érvényes. A nyertes Colas konzorcium - amelynek vezető tagja a Colas Út Zrt., tagja a Colas Alterra Zrt. - nettó 3,458 milliárd forintos ajánlatra kapta meg a megbízást.

A fejlesztés a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) részeként az Európai Unió támogatásával valósul meg - közölte a NIF.

*

Készülődnek az ünnepre Zalában

Megkezdték az őstermelők a karácsonyfának való fenyők vágását és előkészítését a szállításra a dél-zalai falvakban; a dnk az megrendelések nagyságrendje és a felvásárlási árak is a tavalyihoz hasonlóak.

Surd, Nemespátró és a közeli somogyi falvak gazdái ezekben a napokban vágják ki az eladásra szánt fenyőket, és több évtizedes tapasztalatuk alapján állítják: a hazai piacokra kerülő fák 60-80 százaléka erről a vidékről származik.

Több termelő is úgy nyilatkozott kedden az MTI-nek, hogy a tavalyihoz képest szinte változatlan a megrendelések nagyságrendje és a felvásárlási árak sem mozdultak el.

Szmodics Tamás családjával Surdon több hektáron termeszt karácsonyfának való fenyőket, amelyekből évente több száz darabot értékesít felvásárlóknak. Mint elmondta: 15 éve szinte változatlanok a felvásárlási árak, hiába emelkednek a költségek, azokat az árak nem követik.

Idén valószínűleg több normann fenyő kerülhet a piacokra, ezekből az utóbbi években ugyanis többet ültettek Zalában, míg korábban inkább Dániából hozták be a piacokra a karácsony előtti időszakban. Ezekre a nemesfenyőkre van leginkább kereslet tartósságuk miatt is, de áruk a tovább tartó termesztés költségei miatt magasabb a többinél.
Minden egyes fát egyedileg áraznak be a kereskedőkkel, átlagosan kettő és négyezer forint között váltakozik idén is a felvásárlási ára egy másfél-két méteres fának.

Gelencsér János a közeli Nemespátrón termeszt családjával két hektáron fenyőket. Ő is arról számolt be, hogy az idei megrendelések nagyjából azonosak a tavalyival, tőle ezúttal is 500 fát visznek el a következő napokban.
A másfél-két méteres lucfenyőt darabonként ezer-kétezer forintért veszik meg tőlük, a normannok ára méterenként két-háromezer forintba kerül, és ettől nem sokkal marad el az ezüstfenyő idei ára. Tapasztalatai szerint a piacokon ennek nagyjából két-háromszorosáért kelnek el a fenyőfák.

A megye déli részén lévő falvakban évtizedek óta foglalkoznak karácsonyfa-termesztéssel, de pontos adatok nincsenek arról, hogy mekkora területen és hány fát termelnek évente. A Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál is csak becsülni tudják, hogy miután ezekben a falvakban szinte minden család termelő, az általuk fenyővel beültetett terület nagysága több száz hektár lehet.
Jellemzően mindig november utolsó hetében kezdik kivágni és hálókba csomagolni a fenyőket, majd ezeket december 10-ig szállítják el a felvásárlók. Ezt követően kezdik el a piacokon az árusítást, sok őstermelő évtizedek óta maga is több száz fát árusít a főváros, vagy más vidéki nagyvárosok piacain.

*

Meghalt Tüskés Tibor

Életének 79. évében elhunyt Tüskés Tibor szerkesztő, irodalomtörténész, a Jelenkor egykori főszerkesztője.

Gazdag életművéért a közgyűlés 2009 áprilisában a Város Napján, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára kitüntetést adományozta Tüskés Tibornak, a felnevelő városához mindig hű írónak, szerkesztőnek és irodalomtörténésznek. A József Attila-díjas alkotót, a pécsi irodalmi és kulturális élet kiemelkedő képviselőjét szerdán érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Tüskés Tibor 1930. június 30-án született Balatonszántódon. 1952-ben az ELTE-n végzett magyar-történelem szakon. Dombóváron, majd Pécsett tanított. Tanári munkája mellett is élénk kulturális szervezőmunkát folytatott, több mint félszáz könyve jelent meg.

Mintegy két évtizeden át középiskolában tanított, közben 1959-1964 között a modern magyar irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a Jelenkornak volt első, meghatározó főszerkesztője. Egy Mészöly Miklós dráma közlése után azonban leváltották. A rendszerváltást követően elvállalta a Somogy című irodalmi lap főszerkesztését.

Könyvbemutatók, irodalmi estek alkalmával gyakran találkozhattunk Tüskés Tiborral Nagykanizsán. Számtalan alkalommal tartott rendhagyó irodalmi órát a Batthyány Gimnáziumban is. Az intézmény évkönyvében szereplő idézet szerint így vall életútjáról: „Szívem és szándékom mindig a fiatalokhoz húzott. Ezért választottam kenyérkereső foglalkozásul a tanári pályát, ezért írtam könyveimet is. Úgy érzem, sikerült magamban is megőrizni a hajdani érzékeny, kíváncsi, kereső, kérdező és kutató gyermeket. A kísérletező embert. Ezért remélem, hogy XX. századi gondolataim, az elmúlt század magyar irodalmának értékei, amelyeknek szolgálatára szegődtem, beépülnek a XXI. század, a jövő évezred falaiba is.”

*

Világszenzáció Kanizsán?

Magyarországon elsőként mutathatják be 2010-ben a Nagykanizsán a Trák Királyok Völgye című nagy értékű kiállítást. A végső szót a képviselő-testületnek kell kimondania.

Kőfalvi Csilla, a kiállítás kurátora elmondta: a magyar állam dr. Hiller István kultuszminiszter előterjesztésére mintegy 800 millió forint értékben vállal kulturális garanciát a kuriózumnak számító leletanyag fölött.

- A Kr. e. 4000-Kr. u. 6. század közötti időszakban a trákok törzseinek fő települési helye a Balkán-félsziget keleti-középső része volt, a mai Bulgária és részben Románia, Macedónia, Görögország és Törökország területe - mondta Kőfalvi Csilla. - Bulgáriában több ezer trák sírdomb található, a régészeti leletek tanúsága szerint a népcsoport itt erős királyságot épített ki. Egyik fővárosuk Seuthopolis volt, melynek romjai most a Koprinka víztározó mélyén találhatók. A Kazanlak melletti térség jelentős uralkodók temetkezési helyéül is szolgált: a kutatók a halomsírok völ-gyét a Trák Királyok Völgyének nevezték el.
Mint azt Kőfalvi Csilla kifejtette: Kazanlak közelében, a kelet-bulgáriai Zlatinica település mellett például a Xenophón által is említett trák kormányzó, Szevt (Sevt-Seuthus) monumentális halomsírját tárták fel. Ez kőből épült sírkamrát rejt magában, melynek leghíresebb lelete egy hellénisztikus hatást tükröző aranymaszk.

A leletekben rendkívül gazdag sírok anyaga a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeum Régészeti Gyűjteményét gazdagítja. Annak érdekében, hogy ezt a világszenzációt hazánkban egyedüliként Nagykanizsán mutathassák be 2010 márciusában, Marton István polgármester kezdeményezésére nemrég küldöttség járt a bolgár városban. Dr. Kosyo Zarev, a kazanlaki múzeum igazgatója hozzájárult a kanizsai kiállítás létrejöttéhez, akárcsak dr. Hiller István - már csak Nagykanizsa közgyűlésének kell kimondania az utolsó szót. A képviselők biztosíthatnak ugyanis forrást a kiállítás megrendezéséhez és a megfelelő őrzés-védelemhez.

Forrás: Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, Zalai Hírlap

A harsányi Tóth Miklós ÚMVP-pénzhez jutva megkezdheti első üzemének és világra szóló műszaki szellemi alkotásának valóra váltását, házi áramgyárait részletekben is megvehetik majd azok, akiknek takarékosan akarnak élni.

„Hívom a villanyszerelő sógort, ha zárlatos lesz a tető” – röhigcsélte a Kerecsendnél stoppoló fiatalember, amikor már nemcsak azt tudta meg, hogy Harsányban gyártani fogják az áramot gyártó tetőcserepet, hanem azt is, hogy ácsok helyett elektromossághoz értő, franchise rendszerben dolgozó szakik szerelik majd fel a házakra az „építőanyagot”. A harsányi illetőségű, napelemes tetőcserepeit mielőbb gyártani kezdő Tóth Miklós feltalálót arról ugyan nem kérdeztük, hogy Mariska nénit tényleg megütheti-e az áram a padláson, de a fizika órát megtartattuk vele.

- Vannak bizonyos kristályok, fémek, amelyeken a nap fényének hatására elektronok válnak le, elektromos energia termelődik, s még felhős időszakban is kapunk áramot. Egységnyi felületen a napelemes cserép a sík, táblás napelemeknél 10-40 százalékkal több energiát termel.

A napelemes tetőcserép látványa valóban vetekszik az agyagból kiégetett építőanyagéval. És persze közeli rokona az évtizedek óta létező, jókora üvegtáblákra hasonlító fotovoltarikus áramgyártó elemnek is. Hazánkban is létesült már ilyen üzem Kőbányán, de nem bírta a versenyt, megszűnt. Lerakták az alapkövét Bicske térségében egy másiknak is, de azt már meg sem építették. Tóth Miklós ide érkezett meg találmányával, a bármilyen házra felrakható, a hagyományos építészeti igényekhez jól illeszkedő termékével, mely ugyancsak ellátja delejjel a lakást, a házat, a falut, a várost. A szabadalom szerte a nagyvilágban védettséget élvez, s az alkotónak nincs is más dolga és vágya, mint az, hogy gyártani kezdhesse termékét.

- Ha a szabadalmat és a gyártási jogokat mind megtartja magának, akkor induló pénzből is kellhet annyi, amennyivel több rétegben lefedheti Harsány főterét…

- Bizony kell, de eljutottunk oda, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 46 millió forintot meghaladó összeggel támogatja az üzem megépítését – válaszolja a feltaláló. – A pénzhez hozzátartózik egy „patrónus” is, a szomszédos Bükkaranyoson székelő BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft., mely már korábban a megújuló energia sokféle előállításával, hasznosításával foglalkozott, s amelyik újabban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program helyi bázisának számít. A BÜKK-MAK LEADER belefog egy zöld energiás falut építésébe, ahol az áramot a már meglévő szélturbinák, biogáz telepek termelik, s ez lesz a dolga a napelem cserepeknek is a házak tetején.

A harsányi szabadalomtulajdonos és a nonprofit kft. arról is együtt gondolkodik, hogy a már ma sem lebecsülendő számú üzleti látogatói körnek gondoskodni illik az ellátásáról, elszállásolásáról, szakmai kiszolgálásáról. Bár a közeli Miskolctapolcán már létezik egy szálloda, amelyik boldogan vállalkozik a szervizre, sőt önmaga „átcserepezésével” referenciája is lehet a találmánynak, de ha egész Európát akarják kiszolgálni Harsányból a termékkel, akkor az üzleti kapcsolatépítéshez nem lesz elegendő a hotel. A Tóth család házában mindenesetre egyetlen hónap alatt megfordult amerikai, német, izraeli, olasz üzletember, legutóbb egy horvát vállalkozó szemlélte meg a harsányi ház előszobájában, állványokon elhelyezett napelemeket. Tóth Miklós pedig gondolatban már most összekapcsolja a térség fejlődését személyes ambícióival.

- Öt év lefogása alatt – mondja lokálpatriótához illő léptékeket használva - a régióra komoly fellendülés vár, s az üzleti világ sem csak a közeli autópályán ér el bennünket, hanem a nemzetközi forgalom kiszolgálására is alkalmassá váló miskolci repülőtér jóvoltából is. A kereskedők, üzletemberek országúton és légi úton, tömegestül áramlanak Harsányba.

Oda, ahol a rendezett porták arról tanúskodnak, hogy a miskolci kohászat és gépipar valamikor tisztességes kenyérkeresetet adott, s a falu is „bedolgozott” a családok gyarapodásába: helyben megtermeltek élelmet, a Bükk gondoskodott a tüzelőről. A kohászat azonban megkapta az utolsó kenetet - Harsány számára az újjászületést jelentheti a „cserépgyár”.

- Amint a beruházás elindul, a gyártás is elkezdődik - kakauzol a jövőbe Tóth Miklós. - A napelemes cserép gyártása először félautomata, később robotizált módon valósul meg, s amikor már a gépeké lesz a főszerep, elérjük az évi egy millió „cserépnek”, háromszáz családi ház teljes befedésére elegendő napelemnek a termelését. Ha akár a TVK, akár a Borsodchem hajlandó lesz szállítani speciális kompozit alapanyagot, akkor lehet jóval több is a Harsányból kikerülő végtermék.

Tóth Miklós nem a receptúrát, hanem „csak” azt árulta el, hogy a cseréphez a műanyagipar alapanyagait használják fel. A nem publikus vegyület persze egyet jelenthet a feltalálósorssal. A mai világban is komoly erők működhetnek egy-egy találmány lekoppintása, a jogok megszerzése, olykor az alkotó ellehetetlenítése érdekében. Tóth Miklóst mindez mégis csak mértékkel izgatja, mint mondja, léteznek hatékony eszközei az önvédelem, esetében a szabadalmi oltalom világszerte érvényes. Szintén a biztonság kategóriájába sorolta az alkotó a nyilvánosságot, azon belül pedig a parlamenti bemutatkozását. Amikor nála jártunk, még előtte volt annak a „nagy napnak”, amelynek során meghívottként beléphetett az Országházba, s az ülésező Országgyűlés Pelczné Gáll Ildikó interpretálásában megismerhette az energiatermelés korszakos jelentőségű találmányát, annak gyártását, világpiacra vitelét, s azt, hogy az ország áramellátásához miként lehet új feltételrendszert kialakítani, részben megspórolva a kiöregedő erőművek pótlását.

A vállalkozás-fejlesztéssel, a zöld energiával, a foglalkoztatással éppen úgy összekapcsolódik az újfajta napelem, mint az elterjesztés, felhasználás támogatásával. E szempontokat a parlamenti bemutatáshoz útravalóként is megfogalmazhatta volna földijének, a borsodi országgyűlési képviselőnek Tóth Miklós. De a Fidesz politikusának nem volt szüksége tanácsokra ahhoz, hogy korteskedjen a műszaki szellemi alkotás mellett. A feltaláló maga pedig kellő leleménnyel „kezeli” azt a sugallatot is, hogy a jövőre elkészülő üzeméből narancssárga színezetű cserepek kerülnek ki. Mint mondta, ő a nemzeti színt garantálja, meg azt, hogy nem csupán az első üzem lesz Magyarországon, Harsányban, hanem a második is.

- Innen szállítunk a megrendelőknek mindenhová, s ha majd már minden az elképzeléseim szerint fejlődik, akkor – a nagy távolság miatt - Amerikában lesz érdemes további gyártóbázist építeni – támasztja alá tervekkel a nemzeti színt Tóth Miklós, aki a magasztos érvek mellett egy személyessel is előáll. - A gyártási jogot már csak azért sem akarom eladni, mert ha túladnék rajta, akkor nem lenne mit csinálnom.

Két embernek folyamatos és sok munkát jelent tehát az IdeaSolar nevű vállalkozás, a feltalálónak magának és szemrevaló leánykájának, aki kommunikátora, szóvivője, marketingese lesz a cégnek. Azaz már ma is az, ha éppen nem dolga beülni a szolnoki főiskola tantermébe - diák minőségben. Az ő tennivalója lesz majd egyszer az emlékiratok sajtó alá rendezése is, s ő sem kerülheti meg a bemutatást, ugyanúgy, ahogy mi sem.

- Villamos-ipari végzettségű vagyok, az ÉMÁSZ-nál dolgoztam négy évet, a hazai energetika javára építettünk ki francia licenc alapján egy telemechanikai rendszert – mondja a sajtó számára „készített” klisémondatokat Tóth Miklós. - Vállalkozóvá 1990-ben váltam, benzinkúthálózatok riasztó- és video-rendszerei telepítésében vettem részt, úgy, hogy az egyik nagy cégnél az általam kidolgozott működési elveket alkalmaztuk.

- És favágó voltál…- veti közbe a fordulatokról „hivatalból” gondoskodó szóvivő palánta.

- Igen, mert nem volt pénzem. Amikor a nyolcvanas évek közepén leszereltem, három évig az erdőn dolgoztam havi 40 ezerért.

Míg a család legifjabb tagja erre a hősi múltra büszke, addig a családfő sokkal inkább arra, hogy elismerő üzeneteket kap százszámra:

- Gratulálnak, hogy bírom erővel.

Igaz, most még az üzem első stációjánál tartanak, egy-két markoló minden átmenet nélkül elkezdhet ásni. Lám, még a családi marketinges sem gondolt alapkőre, ceremóniára, odacsődített politikusokra, bankárokra, sajtóra. Pedig nincs messze az az idő, amikor nagyon is kell a politikus, a bankár, a sajtó, hogy tisztán lássa az üzleti élet is, a lakosság is, mire való a napelemes tetőcserép.

- A legegyszerűbb az lesz, amikor a megtermelt áramot teljes egészében elfogyaszthatják az épületben lévő gépek, eszközök, lámpák – kezdi a legkevésbé rázós megoldás felvázolásával Tóth Miklós. - Ahhoz is ért ma már a világ, hogy az áramfelesleget újfajta akkumulátorokban rövidebb-hosszabb időre eltárolja. De a jövő mégis az lesz, hogy a hálózatba táplálódik be a többlet, illetve a hálózatot magát használják fel puffer tárolóként.

- A „rokon” szélerőművek elszaporodását azért nem támogatják, mert azokéval hasonló kapacitású hagyományos erőművet, illetve csúcserőművet is fel kell építeni, hogy elejét vehessék a szélcsendes időkben keletkező áramhiánynak.

- A napelemekkel nem ennyire bizonytalan az áramtermelés ma sem, de a német, az osztrák energetikusokat a szélkerekek, s más megújuló energiahordozók még nem állították megoldhatatlan helyzetek elé. Sőt, az ottani lakosság roppant boldog lesz, ha hozzájuthat az áramtermelő cseréphez is.

Tóth Miklós nemrégiben egy német szakkiállításon szondázta a piacot, mely akkor olyan is volt, mint amilyennek feltételezte: Nyugat- és Dél-Európa országainak a képviselői megrohanták a leendő gyártót a termékért.

- Mostanában idehaza is fordult a világ, tömegessé vált az igény – lelkendezik a feltaláló. – Sokan – talán a válság, a gázmizéria hatására - végiggondolták, az áramszolgáltatóknak nem kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy a cseréppel áramot gyártsanak maguknak az emberek. Azt szeretném elérni, hogy a bérből, fizetésből élők is kiépíthessék a maguk áramtakarékos háztetőit.

- Nem téglajegyet veszünk, mint hajdanán, hanem cserépjegyet?

- Szinte. Képletesen szólva, ha havonta vásárol egyet-egyet a kispénzű ember, bírni fogja a költségeket. Tízes csomagban, kedvezményekkel, s persze a megfelelő inverterrel együtt áruljuk majd a házi áramgyárat, az alapcsomag után pedig később bővítő csomagokat lehet venni.

Megnyugtató biztonsággal látja alkotása, vállalkozása jövőjét a feltaláló. De látja-e a személyes jövőjét is?

- Öt év múlva rengeteg pénzem lesz és rengeteg tennivalóm. Most persze nincs egy fillérem se, de nem először kezdtem a nulláról. Megint annyira a nulláról indultunk, hogy még neve sem volt a termékünknek, napelemes tetőcserepet soha, senki nem ismert eddig. De tíz év múlva a világ napelemes rendszereinek a felét már a napelemes tetőcserek teszik ki!

A köz energiája

A miskolci agglomeráció és Heves megye néhány települése – összesen 44 falu, mintegy 100 ezer ember - alkotja a BÜKK-MAK LEADER Vidékfejlesztési Közösséget. Nagyon sokan a nehéziparban dolgoztak, de a munkahelyek a rendszerváltás után gyorsított ütemben épültek le. Munka nincs, ami meg van – például az ásványkincs – az nem igazán a miénk, a lignitet németek bányásszák ki, a szénre mostanában szereznek kitermelési koncessziós jogot külföldiek, a kavicsot osztrákok hasznosítják.

A BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft. alapítói nem véletlenül jutottak arra az elhatározásra, hogy beszállnak a század legnagyobb üzletébe, az energia business-be. „Ha az EU megadta a lehetőségét annak, hogy ne egy brüsszeli, budapesti vagy miskolci ’központ’ mondja meg, mit csináljunk azzal a 3 milliárd forinttal, amit kaptunk, akkor próbáljuk meg azt értelmes dolgokba fektetni” – vázolja fel a vidékfejlesztési program megalapozását dr. Nagy József, a nonprofit kft ügyvezető igazgatója. El is döntötték 2007-ben, hogy elsősorban közösségi energiatermeléssel kívánnak foglalkozni, megújuló energiaforrások hasznosításával, új technikák, technológiák behozatalával, s ezekhez kapcsolódhatnak közösségfejlesztő és idegenforgalmi projektjeik. Dr. Nagy Józsefnek, aki a bükkaranyosi Nagy-ferenczi tanyán a nyolcvanas évek vége óta építi fenntartható önellátásra alapozó farmját, az a koncepciója, hogy az a közösség, amelyik meg tudja teremteni a saját szükségletét élelmiszerből, ivóvízből, energiából, az megteremti a saját szabad boldogulását, jövőjét is. Idővel ezen a felfogáson alapuló program lett a sajátja a 44 település közösségét alkotó BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft-nek, mely fokozatos fejleszti magát olyanná, hogy szükségleteit mind nagyobb mértékben kielégíthesse. Az ÚMVP III.-as számú tengelyének megfelelően a mikro-vállalkozásokat, turisztikai és falufejlesztéseket tartalmazó programban a nonprofit kft. azokat a pályázatokat részesíti előnyben, amelyeknél megjelennek a kisméretű energiatermelő egységek, napkollektorok, áramtermelő napelemek, növényolajos kis blokkerőművek, korszerűbb elgázosítós kazánok. A lényeg, hogy lássák mind többen: lehet másként is energiát termelni, mint a messziről hozott földgáz elégetésével."

Gergely László

A cikk a PIAC & PROFIT Magazin novemberi számában jelent meg

Forrás: BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft., Piac & Profit

Honvéd Emléknap és Találkozó

Makó Város Önkormányzata szeptember 26-án 16. alkalommal rendezte meg a Honvéd Emléknap és Találkozót a város főterén, amelyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a II. világháborúban elhunyt honvédekről.

Van okuk az örömre: 590 milliót nyertek

A kurdi önkormányzat közel 590 millió forint pályázati támogatást nyert a szennyvíz csatorna rendszer kiépítésére.

Roma Nap Véménden

Szeptember 5-én roma Ifjúsági Házat és szobrot avattak Véménden. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a véméndi települési önkormányzat jó kapcsolatát jelképezi, hogy egy, az önkormányzattól kapott régi sváb parasztházat alakítottak át erre a célra.

Minden HVS vidékfejlesztési stratégiája .ppt formátumban olvasható és letölthető a Dokumentumtárunk Szakmai anyagai közül, illetve a cikk kapcsolódó anyagaiból.

A mosoly délutánja a szüret jegyében

Nagyszerű volt az idei szüret. A szőlőtermelők és a borászok azt vallják, az évezred termése az idei, legendás borok születnek majd belőle.

Mégis eladható lesz a tokaji szőlő?

Az aszály segített Tokaj-Hegyalján: kevesebb a szőlő a korábban becsültnél, így valószínűleg nem marad a gazdák nyakán a termés.

Ausztrál vendégek tapasztalatszerző látogatása a ladányi óvodákban

Ausztrál „Kodály tanárok” (Kodály teacherek) és az ausztrál Kodály Társaság elnöke voltak vendégségben a püspökladányi óvodákban augusztus 19-én.

Megújultak Tóalmás közoktatási intézményei

Tóalmás Község Önkormányzata 247 500 000 Ft-ot nyert az általa fenntartott három intézmény felújítására.

VII. Szüreti Fesztivál

Idén is megrendezésre került Törtelen a Szüreti Fesztivál, 2009. október 3-án, szombaton, mely az egyik legfontosabb és legnépszerűbb esemény a községben. Lovas kocsis szüreti felvonulással kezdődött a fesztivál 10 órakor.

A közszolgálati jogviszony időtartama:
határozott idejű 2010. december 31-ig tartó közalkalmazotti jogviszony.

Gondolatébresztő tanácskozás a kistelepülések munkahelyteremtéséről Liszóban

„Élhető vidék” címmel tartott 2009. október 8-án konferenciát az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, melynek keretében a vidéki térségek, kistelepülések munkahely-teremtési programjairól esett szó.

A Sikátori Evangélikus Egyházközség 16 millió forint LEADER-támogatást nyert templomára.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete mindenkit vár a budapesti Nyugati térre, ahol a csatlakozók felakaszthatják a magukkal hozott üres nejlon szatyrot a Nájlonfára!

Kisbuszt kapott Makkoshotyka

Makkoshotyka község önkormányzata az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében pályázott a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igényelhető támogatásra.

Gráf József a kétnapos találkozót lezáró sajtótájékoztatón elmondta: a növényvédelmi együttműködésre a kártevők elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében volt szükség.

Nyitóprogramként egy 50 falubuszból álló konvoj vonult végig Budapest belvárosán. A szakmai programot Törőcsik Mari színművész, Szabó Anna erdélyi mesemondó és Sebestyén Márta népdalénekes előadásai színesítették.