Az idei évben szinte minden a Növekedési Hitelprogramról (NHP) szól, ha egy vállalat finanszírozási lehetőséget keres. Pedig nem mindig és nem minden vállalat számára ez a megfelelő vagy elérhető megoldás. A tárház relatív széles, érdemes elkerülni azt a gyakori csapdahelyzetet, hogy a cégvezető beleöl 3 hónapot egy NHP hiteligénybe, majd kiderül, hogy nem működőképes az adott esetben. A célszerű stratégia már a hiteligény jelentkezésekor több alternatívával számolni. Mutatjuk az elérhető lehetőségeket.
A közhiedelemmel ellentétben a Növekedési Hitelprogram (NHP) mellett számos más államilag támogatott hitel lehetőség kínálkozik a kis- és középvállalkozások számára. Kezdve a már több mint 10 éves múlttal rendelkező Széchenyi Kártya Programtól, az Új Széchenyi Hitelen keresztül egészen az Exportélénkítési Hitelprogram (EHP) keretében elérhető devizában történő finanszírozási megoldásokig.
Persze vállalati berkekben, amelyik cég külső finanszírozásban gondolkodik érthető módon a Növekedés Hitelprogram (NHP) keretében szeretne hitelhez jutni. A 2,5%-os maximált fix kamat miatt ez nem meglepő. Főként, hogy a kedvező kamatozáson túl rendkívül széles a szóba jöhető hitelcélok köre. A klasszikus forgóeszköz és beruházási hitelen kívül, EU-s pályázat előfinanszírozására, hitelkiváltásra, vevőkövetelés finanszírozására, de még akár üzletrész vásárlására is fordítható. Tulajdonképpen majdhogynem mindenre, ami egyértelműen a vállalkozás fejlődését, növekedését szolgálja.
A rideg valóság…
A kedvezményes hitellehetőséggel ma azonban elsősorban azok a vállalkozások élhetnek, akik abszolút értelemben első osztályú adósoknak számítanak. A bankok számára ugyanis a 2,5%-ban maximált hitelkamat az NHP esetében felvállalható kockázatot erősen behatárolja. Ez az oka annak, hogy a már közepesen kockázatos vállalatok is nehezen jutnak hitelhez ebből a forrásból.
Persze szó sincs róla, hogy ne lenne megoldás!
A szóba jöhető lehetőségek köre igen széles, nézzük a részleteket!
A klasszikus Széchenyi Kártya konstrukció még 2010-ben bővült programmá, amikor bevezetésre került a forgóeszköz és a beruházási hitel. A program azóta is dinamikusan fejlődik, így ma már azokban az esetekben is megoldást jelent, ha éppen EU-s pályázatoknál nem áll rendelkezésre a megfelelő önerő, vagy az adott projekt előfinanszírozását kell megoldani.
Általános jellemzője a program keretében elérhető hiteleknek, hogy ugyan csak meghatározott ideig, de állami kamattámogatás kapcsolódik hozzá. Beruházási hitelnél például a futamidő első három évében 5%pont a támogatás mértéke, így jelenleg 1,6%-on érhető el. Lényeges eltérés azonban a Növekedési hitelhez képest, hogy ez egy változó kamatozású hitel. A fizetendő kamat alapkamatból (1 havi BUBOR) és kamatfelárból (4,5%) áll, ami összességében ma 6,6% az állami támogatás nélkül. A kamattámogatás ugyan a 4. évtől megszűnik, viszont a magasabb kamatszint tágabb mozgásteret biztosít kockázati szempontból a bankok számára.
Hasonló a helyzet az Új Széchenyi Hitelnél. Itt is igaz, hogy pusztán a kamatszint miatt a hitel könnyebben elérhető. A kamat ebben az esetben maximum 6,5% lehet, ami az NHP 2,5%-a mellett elsőre soknak tűnhet, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kamat ennél a hitelnél is változatlan a futamidő végéig.
Ahol a forint már nem elég
Az államilag támogatott hitelek köre olyannyira széles, hogy szükség esetén a forintban történő finanszírozáson túl akár devizában is találnak a vállalkozások kedvező megoldásokat. A magyar export szektor, különösképpen a KKV-k versenyképességének további erősítését szolgálja az EXIM Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP). Dióhéjban az EXIM kedvező, fix kamatozású forrást biztosít a résztvevő bankok számára, amelyből nem csak az exportra termelő vállalkozások, hanem azok beszállítói is finanszírozhatóak. A program keretében az export elő- és utófinanszírozáson túl kedvezményes kamatozású export célú beruházási hitel is igénybe vehető.
Az EHP keretében elérhető beruházási hitelnél például a kamat az ún. CIRR (Kereskedelmi referencia kamat) alapján kerül meghatározásra és fix a teljes futamidőre. A kedvezményes kamat elsődlegesen a kockázattól és a fedezettségtől függ, de minimum a szerződéskötéskor érvényes CIRR, maximum 4,1% lehet. Csupán az összehasonlíthatóság érdekében, a nem támogatott, azaz normál hitel alternatívák a fent említett 4,1%-kal szemben kb. 6%-tól érhetők el jelenleg. Azaz megközelítően 2%pontnyi kamatelőnye van az exportélénkítési hitelnek, ami a minimális 100 millió Ft-os hitelösszegre vetítve éves szinten közel 2 millió Ft-os megtakarítást jelent!
Ahogy látjuk számos lehetőség kínálkozik arra, hogy a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételekkel jusson külső finanszírozáshoz egy vállalkozás. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a Növekedési hitelen túli lehetőségeikkel ritkán vannak tisztában a cégek.
