A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az új hétéves uniós költségvetési ciklusa kapcsán megfogalmazta a Magyarországra jutó források logisztikai felhasználásának vezérelveit, melynek középpontjában a pályázati rendszer korszerűsítése áll.
Az MLSZKSZ tagjai az elmúlt 7 évben összesen 9,7 milliárd forint uniós támogatást nyertek el, ami a logisztikai szolgáltató központok által megvalósított fejlesztések átlag 40 százalékát fedezte. A teljes logisztikai szakmának, 2007-2013 közötti időszakban összesen 26,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg, amely optimális esetben (átlag százalékos támogatási intenzitás mellett) összességében 67 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg.
Hogy ez nem volt hiábavaló befektetés a magyar logisztikai iparban, azt jól illusztrálja a Világbank kétévente készülő logisztikai teljesítményindexe (LPI): rangsorban első helyen Németország áll, Magyarország indexe 3,46 pont, idén a 40. helyről a 33. helyre lépett előre a két évvel ezelőttihez képest, azaz 7 helyett javított.
A nemzetközi tranzit szállítási útvonalak, és az útvonalakat kiszolgáló logisztikai csomópontok között éles nemzetközi verseny folyik, ezért fontos kérdés, hogy milyen helyezést tudhat magáénak egy ország a listán. Amennyiben jók az infrastrukturális adottságok valamint az adópolitika, és az intézményi rendszer is segíti ezt a folyamatot, akkor az adott országon keresztül mennek a nemzetközi szállítási útvonalak. Ellenkező esetben a fuvarozók könnyen dönthetnek úgy, hogy kikerülik az adott országot.
Az MLSZKSZ álláspontja szerint ahhoz, hogy megtartsuk az elért helyezésünket, illetve javítsunk rajta, a korábbi évekhez hasonlóan feltétlenül szükségesek a logisztikai pályázatok által elnyerhető többletforrások. Ugyanakkor a korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján korszerűsíteni és hatékonyabbá is kell tenni a pályázati rendszert. Azt is szem előtt kell tartani, hogy az EU közlekedéspolitikában a meghatározott elvárások teljesülését hogyan tudjuk biztosítani, azaz 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák. Az erre való felkészülést már most el kell kezdeni.
„Meggyőződésünk, hogy ha a Szövetségünk elvei mentén kerülnek összeállításra a logisztikai és klaszter pályázatok, akkor Magyarország logisztikai vonzóképessége, a következő uniós pénzügyi ciklusban is tovább fog nőni” – monda Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
A legfontosabb szempontok, amelyeket a logisztikai pályázatok összeállításánál figyelembe kell venni:
A szokásos ingatlan, technológiai, informatikai, humánerőforrás fejlesztés mellett szükséges olyan eszközök cseréjének támogatása is, amelyek gazdaságosan és a környezetét kímélő módban már nem üzemeltethetők, mint pl. hajófőgép csere, tolatómozdonyfőgép csere, rakodógép-, csomagológép csere stb., - legyen szó saját tulajdonban, vagy tartós bérletben lévő eszközökről-, ugyanis ezekkel a meglévő szolgáltatási színvonalat tudják tartani, vagy fejleszteni az adott szolgáltatók.
Koordináltan kell kezelni a konkurens fejlesztések állami támogatásából történő megvalósítását. Ezek a fejlesztések ugyanis forgalommegosztást eredményezhetnek, melyek nem az adott cég növekedését, hanem végső soron tönkremenetelét eredményezhetik.
Szükséges egy intermodális forgalomnövelést ösztönző támogatási rendszer bevezetése. Az intermodális forgalom vállalás esetén kezelni kell azt az állapotot, amennyiben bármilyen külső piaci okokból nem teljesíthető az eredeti vállalás.
Logisztikai pályázatokon indulhassanak nagyvállalatok is, ugyanis az igazán komolyabb hozzáadott értékű és hosszú távú szerződéses megoldásokra csak a jelenleg nagy vállalati kategóriába sorolt logisztikai szolgáltatók alkalmasak.
A cégek hálózatosodását (klaszteresedését) olyan módon szükséges támogatni, hogy az együttműködő cégek közösen nagyobb támogatási intenzitást érjenek el, mintha külön-külön pályáznának.
A közép-magyarországi régió támogatási intenzitása jelenleg 0 százalék, holott a teljes magyar logisztika potenciál 70 százaléka ebbe a régióba koncentrálódik. Az MLSZKSZ véleménye szerint ezt a szolgáltatás-koncentrálódást 0 százalékos támogatási intenzitással nem lehet feloldani. A Szövetség ezért arra figyelmeztet, hogyha a régió fejlesztése elmarad és az itt lévő vállalatok nem kapnak eszközfejlesztésre támogatást, akkor nem tudják majd megtartani jelenlegi megbízásaikat, újabbakat pedig nem lesznek képesek elnyerni. Ezáltal a magyar logisztikai vállalkozások előbb-utóbb elveszítik versenyképességüket és tönkremennek vagy elvándorolnak. Így Magyarország logisztikai versenyképessége csökkenni fog, és veszélybe kerül a Kormányzat azon törekvése, hogy az ország régiós logisztikai központ legyen. Ezért az MLSZKSZ azt javasolja, hogy a közép-magyarországi régióban - a jogszabályban felsorolt településeken kívül - a támogatási intenzitást 0 százalékról 25 százalékra kell emelni az eszközbeszerzés területén, a támogatandók körét nem szabad leszűkíteni, továbbá ingatlanfejlesztésre pedig csak abban az esetben nyíljanak támogatási források, amennyiben Budapesten és vonzáskörzetében a raktárak üresedési rátája 1 évig 10 százalék alatti értéken van (jelenleg 22 százalék körül van).
