Hírek

Kistérségi, társulási tanácsülés Bőcsön

2009. szeptember 14. // Kategória: Hírek

Épül a Panoráma út

Gõzerõvel zajlik a Miskolcot Egerrel összekötõ, 2505 jelű, úgynevezett Panoráma út teljes felújítása. Épül a Panoráma út

Gõzerõvel zajlik a Miskolcot Egerrel összekötõ, 2505 jelű, úgynevezett Panoráma út teljes felújítása. A Majális parki buszvégállomásnál már új aszfalton gurulhatunk, a munkálatok innen haladnak tovább, hét közben a felsõ-majláthi vasúti keresztezõdésnél tartanak a munkagépek.

A Miskolcot Egerrel összekötõ út még a Palotaszállóval egy idõben épült, azóta persze többször javították, de a teljes aszfaltozás már nagyon ráfért.
Lillafüred és környezete a turizmus szempontjából dinamikusan fejlõdõ része a városnak, így ezért is fontos az út megfelelõ minõségûvé tétele.

Ugyanakkor az Európa Kulturális Fõvárosa pályázat kapcsán is szerepelt a két város közötti modern, turistabuszokkal is jól járható útösszeköttetés – tudtuk meg dr. Tompa Sándor országgyûlési képviselõtõl. A beruházásra most a Regionális Operatív Programból nyert támogatást mind a két fél, méghozzá a költségek 95 százalékára. Jelenleg az elsõ ütem rekonstrukciója kezdõdött meg, amely majd’ tíz kilométeres szakaszt jelent a hollóstetõi elágazásig, a költsége pedig 360 millió forint.

*

Hetvenmilliós fejlesztés

Csaknem hetvenmilliós beruházással új gépsort állított üzembe a Mályi Glass Kft. A fejlesztéssel jelentõsen sikerült modernizálni, növelni a vállalatnál a hõszigetelõ üveg gyártási kapacitását.

Az üzemlátogatással egybekötött átadóünnepségen Pásztor Sándor tulajdonos ismertette a vállalkozás történetét is. Mint mondta, a Mályi Glass Kft. 1994 óta foglalkozik táblaüveg-kereskedelemmel és hõszigetelõ üveg gyártásával. Családi vállalkozásként kezdték, a folyamatosan fejlõdõ társaság jelenleg már 65 embernek ad munkát, és a hagyományos építészeti üvegek, bútorüvegek, valamint biztonsági üvegtermékek teljes palettájának feldolgozását végzi.

Pásztor Sándor elmondása szerint az elmúlt idõszakban csaknem százmillió forint értékben szereztek be Németországból használt, de nagyon korszerû felszereléseket. Ez – kombinálva a legújabb fejlesztés során beszerzett gépekkel – olyan csúcstechnológiát eredményezett, amellyel óránként 30-35 százalékkal meg tudták növelni a hõszigetelõ üveg gyártási kapacitását. A Mályi Glass tulajdonosa azt is elmondta, hogy a 67 milliós beruházás több mint 30 százalékát uniós pályázati forrásból fedezték.

*

Sokak életét megkönnyítik

A héten fejezõdtek be a miskolci Okmányiroda és az I. ÓGASZ Óvoda akadálymentesítõ munkálatai. A miskolci önkormányzat 2007 szeptemberében nyújtott be pályázatot az egészségügyi, szociális és igazgatási feladatokat ellátó önkormányzati intézmények akadálymentesítésére.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak magyarországi Operatív Program támogatási rendszerébõl összesen 65 millió Ft vissza nem térítendõ támogatást sikerült elnyerni. Az önkormányzati önerõvel együtt így közel 78 millió forintból kezdhették meg a Kazinczy utcai háziorvosi rendelõ, a Kiss tábornok utcai Gyermekvédelmi Központ és Lakásotthon, az Árpád úti I. ÓGASZ Óvoda, az okmányiroda, valamint a selyemréti 1. Sz. Bölcsõde teljes körû akadálymentesítését.

*

Kilencmilliárdos fejlesztési forrás

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a napokban tette közzé a Miskolci Egyetem eddig elbírált európai uniós pályázatainak eredményét. Ezekkel együtt az intézmény 2008/2009-ben elnyert fejlesztési forrásainak összege meghaladja a kilencmilliárd forintot.

A kiemelkedõ eredményrõl, a projektek részleteirõl dr. Patkó Gyula rektor, dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, valamint a fejlesztésekben érintett dékánok, professzorok tájékoztattak. Dr. Patkó Gyula egyebek mellett elmondta: történetének talán legnagyobb infrastrukturális fejlesztésébe kezdhet a Miskolci Egyetem.

Dr. Patkó Gyula kiemelte legjelentõsebb, a Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítását szolgáló fejlesztésüket, mely több mint 6,2 milliárd forint támogatást nyert a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban. A beruházás döntõen a mûszaki és természettudományi oktatás infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja: összesen csaknem 37 ezer négyzetméter területen kerül sor épületfelújításokra. A beruházási összeg mintegy negyven százalékát fordítják gép-mûszer, illetve eszközbeszerzésekre, a korszerû oktatás mûszaki feltételeinek kiépítésére.

A nyertes projektek között szerepel még az elektronikus könyvtári szolgáltatások fejlesztése, a Miskolci Egyetem Technológiai és Tudás transzfer Centrumának kialakítása, mûködtetése, az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter menedzsment szervezetének kialakítása, fejlesztése, a tudományos utánpótlásnevelés, a mûszaki, informatikai életpálya elismertségének növelése – a Miskolci Egyetem stratégiai céljaival összhangban. Ugyancsak támogatást nyert a Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ jövõbeli mûködésének fejlesztése, megerõsítése, high-tech automatizált mûködtetésû integrált logisztikai laboratórium kialakítása, valamint a Zenepalota PPP alapú konstrukcióban történõ rekonstrukciója, húsz éven át tartó üzemeltetése.

*

Távhõvel kapcsolt villamosenergia-termelés

Ismét jelentõs, 271 millió forintos pályázati forrást nyert a Miskolci Hõszolgáltató Kft., amely az energiaköltségek csökkentése érdekében folyamatosan kutatja az egyéb energiahordozók szélesebb körû alkalmazásának lehetõségeit.

A szükséges fejlesztések jelentõs forrásigényû beruházások, ezért a szolgáltató a megvalósításokhoz sikeres pályázatok útján külsõ forrásokat vesz igénybe. A MIHÕ a távhõellátás biztosítása során jelentõs mennyiségû villamos energiát használ. Jelenleg egyoldalú a fûtõmû villamosenergia-betáplálása, ezért a társaság vizsgálta annak lehetõségét, hogyan tudja a villamosenergia-ellátás biztonságát fokozni. Ennek alapján, több alternatívát is mérlegelve jutottak arra a megoldásra, hogy a legcélszerûbb, ha a saját célra szükséges villamos energiát a saját tulajdonban lévõ gázmotorral biztosítják, és a jelenleg meglévõ villamosenergia-betáplálást csak tartalékként veszik igénybe.

A beruházás teljes költségvetése 616 millió 550 ezer forint, melynek több mint 40 százalékát – 271 millió 343 ezer forintot – az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében, az Energia Központ Kht. vissza nem térítendõ támogatásként fog folyósítani.

*

Gyerektábor Hernádnémetiben

A Hernádnémeti Alapszolgáltatási Központ háromhetes nyári napközis tábort szervezett. A második kurzuson már, közel 80 gyermek részvételével. Délelőtt a gyermekek forgószínpadszerűen, életkor szerinti csoportokban úszásoktatáson, kézműves-, tánc- és drámafoglalkozásokon, valamint szabadidős sport tevékenységekben vettek részt.

Délután különböző programok keretében ismerkedtek a tűzoltók munkájával, egészséges környezet megteremtése érdekében a parlagfű jellemzőivel és irtásának módszereivel.
Színes kulturális programok keretében báb- és zenés játékok szórakoztatják az érdeklődőket.

Az idén sem maradt el a Zsóri-tanya meglátogatása, ahol a kikapcsolódásra vágyó gyermekek lovagolhattak és a Hernád vízparti növény- és állatvilágát tanulmányozhatták.

*

Bőcsön randevúzott a kistérség

A résztvevő önkormányzatok nem érzik úgy, hogy Miskolc rátelepedne a kistérségére. Öt éve alakultak meg az országban a többcélú kistérségi társulások. A Miskolc Kistérség Többcélú Társulása 2004 nyarán alakult meg, induláskor 39 település közreműködésével. Alsózsolca 2005. évi csatlakozásával vált teljessé a társulás, amely mintegy 280 ezer ember ellátásában vállalt szerepet.

Az indulás első két évében összesen 120,5 millió forint állt rendelkezésre a működés feltételeinek megteremtésére. Kialakultak a pedagógiai szakszolgálati bázishelyek, a jelzőkészülékes házi segítségnyújtás diszpécserközpontja, orvosi ügyeleti gépjárműveket szereztek be, megfelelő gépkocsikat kapott a támogató szolgálat.

A kistérségi rendszer működésének köszönhetően évente körülbelül 6 – 700 millió forint többletforrás áll rendelkezésre a közszolgáltatások hatékonyabb, színvonalasabb ellátására. E forrásokkal az önkormányzatok alapvetően nem a költségvetési kiadásaikat akarják csökkenteni, hanem a feladatellátás színvonalának növelését tekintik elsődlegesnek – mondta el Turóczi Bertalan, a kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője.

Az eredményekről adott számot a társulási tanács Bőcsön megtartott ünnepi ülésén Fehér Attila elnökhelyettes, Felsőzsolca polgármestere. Elmondta, hogy új típusú együttműködés alakult ki a települések között, mely alapvetően a bizalomra épült. A települési önkormányzatok bizalmát nagyban erősítette, hogy – a társulás legfőbb döntéshozó szervében – a társulási tanácsban a települések lélekszámától függetlenül a tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A társulási tanácsnak valamennyi társult település polgármestere a tagja.

„Az egy tag egy szavazat” elv érvényesítése rendkívül nagy gesztusértékű, hiszen a résztvevő önkormányzatok nem érzik úgy, hogy Miskolc rátelepedne a kistérségére, azonban – vagy éppen ezért – a társult települések mindig elismerik a megyei jogú város kezdeményező szerepét.

Turóczi Bertalan hangsúlyozta: „A társulási tanács ötéves működésének egyik külön kiemelendő érdeme, hogy soha nem fordult elő politikai jellegű vita, a tanács tagjai mindig feladatban gondolkodtak. S talán az plusz hozadéka az eddigi munkának, hogy együttműködők a települések vezetői, s fontos számukra a jó emberi kapcsolat is.”

*

Fejlesztési központok

Félévzáró megbeszélést és tájékoztatót tartottak a héten az Észak-magyarországi Régió Helyi Vidékfejlesztési Irodái Bükkszentkereszten.

Az eddig eltelt két és fél évben számtalan pályázatban mûködtek közre és kistérségi fejlesztési központokká váltak – hangzott el. A helyi vidékfejlesztési irodák pályázat útján kerültek kiválasztásra – tudtuk meg dr. Ignácz Dávidtól, a Miskolc Kistérségi Irodavezetõjétõl. Minden hónapban regionális értekezleteket tartanak, melynek a helyszíne valamely kisebb település – mint most Bükkszentkereszt.

Mozgalmas volt az irodák életében eddig eltelt két és fél év, tette hozzá dr. Madarász György, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet regionális koordinátora. A régióban 28-at jelöltek ki, ebbõl 15 van a megyénkben, munkájuknak köszönhetõen majd kétmilliárd forintnyi pályázati támogatást tettek elérhetõvé.

Õk szervezték meg a LEADER akciócsoportokat, koordinálták a helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozását, közremûködtek egyéb pályázatoknál. A régiónkból eddig 250 nyertes pályázat van, ezren túl az elsõ körön, és 350 falubuszt nyertek el a települések.

A tájékoztatón részt vett dr. Tompa Sándor országgyûlési képviselõ is, aki a kezdetektõl bekapcsolódott a munkába. Mint elmondta: a kezdeti turizmusfejlesztés mellett több más vonalon is lehetõség nyílt a támogatásra. Olyan komplex vidékfejlesztés indult be, amelyre szükség van a régióban. A képviselõ szerint a hegyvidéki települések nehezebb helyzetben vannak, mert a megközelítésük nehézkesebb, így kiemelten fontos az utak szerepe, a közlekedés fejlesztése. Halász Rezsõ, Bükkszentkereszt polgármestere arról beszélt, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban rendszeresen részt vesznek, pályázati pénzbõl készült el például a gyógynövényszárító, és indították be a postakocsi-közlekedést. Piacteret építettek és a falunap megtartására is nyertek pénzt.

A következõkben a megújuló energiára és a Tiszta, vonzó település programra is pályázni szeretnének. A tájékoztatót követõen kezdõdött az irodák értekezlete, melyen beszámoltak a félév eltelt munkáiról, illetve szót ejtettek a jövõ feladatairól is. Szeptemberben indul például az úgynevezett Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, vagyis a faluházak pályázatának második fordulója, melynek köszönhetõen használaton kívüli épületeket újíthatnak majd fel a települések, illetve közösségi célú szolgáltatásokat indíthatnak el.

*

Történelmi tanösvény Ongán

Az Ongai Kulturális Egyesület a Norvég Civil Támogatási Alapból 21 902 eurót nyert „Honismereti tanösvény és múltfeltárás Ongán” pályázatával.

Összesen 875 pályázat érkezett az alaphoz, amelyből 86 – köztük az Ongai Kulturális Egyesületé – részesült támogatásban. Az egyéves projekt részeként többek között befejeződik a helyi falumúzeum kialakítása, ahol a helyi néprajzi-tárgyi emlékek összegyűjtését követően állandó kül- és beltéri kiállítás nyílik jövő év májusában. Kialakítanak egy egyedi helyismereti-történelmi tanösvényt, amihez nyomtatott és multimédiás kiadvány is készül. A helyi védelem alatt álló építészeti és természeti értékek mellé ismertető táblák kerülnek.

Folytatódik Onga múltfeltárása más területen is. Megjelenik a település XX. századi történetét fotók segítségével bemutató fotóalbum második kötete. Az idősebb helyi lakosokkal riportok készülnek, a település múltjára vonatkozó levéltári források, a legrégibb református anyakönyvek és jegyzőkönyvek, az Ongával foglalkozó újságcikkek, fotók összegyűjtése és digitalizálása után a teljes komplex anyag megjelenik egy helyismereti dvd-n, de elérhető lesz a www.okeonga.hu webes felületen is, minden, Ongával kapcsolatban eddig megjelent kiadvánnyal, könyvvel, vagy újonnan felkutatott forrással, fotóval egyetemben. A projekt végén kibővítik az általános iskola pedagógiai programjába illesztett helyi honismereti tananyagot, és lehetőség nyílik majd múzeumpedagógiai órák tartására is.

*

Hernádkak egészségháza

Egészségügyi és oktatási pályázatot nyert Hernádkak. A polgármester, Hajdú János beszélt a tervezett beruházásokról. – Többszöri próbálkozásra sikerült csak elnyerni a 47 milliót érő pályázatot. Az összesen mintegy 53 millió forintból (önrésszel együtt) az orvosi rendelőt kívánjuk kibővíteni egy korszerű egészségházzá.

Célunk egy akadálymentesített épület létrehozása, melyben a védőnői szolgálatnak külön várótermet biztosítunk. A kismamák ezáltal higiénikusabb környezetben várhatják a sorra kerülésüket. A fizikoterápiás járóbeteg-ellátás fejlesztése is a terveink között van. Reméljük, hogy a szebb, tágasabb környezet által az orvos-beteg kapcsolat is javulni fog – mondta a polgármester. A másik fontos terület, ahol lényeges fejlődést érhetünk el, az oktatás.

A meghirdetett pályázaton 32 milló forintot nyertünk, amelyből 7 milliót az óvoda korszerűsítésére, 25 milliót pedig iskolai fejlesztésre szánunk. Fontosnak tartjuk a kompetencia alapú oktatás kiépítését is, melynek célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról. Mindkét átalakítás ez év szeptember 1-jén kezdődik, és remélhetőleg jövő év március 1-re az utolsó szög is a helyére kerül – tette hozzá.

Forrás: Miskolci HVI, Bükk-Makk LEADER Nonprofit Kft., boon.hu, MINAP, MIKOM