Hírek

Átváltozik a Tokaj- hegyaljai Borok Háza

2009. szeptember 18. // Kategória: Hírek

Sziget Fesztivál

Az oda látogató ’Sziget Fesztiválozók’ találkozhattak a LEADER közösségünk térségeinek turisztikai szolgáltatóival, népi mesterséget űző mesterembereivel, magyar termékeket előállító kisvállalkozóival, valamint hagyományőrző civil szervezeteivel. Sziget Fesztivál

Az oda látogató ’Sziget Fesztiválozók’ találkozhattak a LEADER közösségünk térségeinek turisztikai szolgáltatóival, népi mesterséget űző mesterembereivel, magyar termékeket előállító kisvállalkozóival, valamint hagyományőrző civil szervezeteivel. Az idén augusztusban ismét megrendezésre kerülő 17. Sziget Fesztiválon a Dél- Zempléni Nektár LEADER Helyi Akciócsoport is képviseltette magát.

A Leader utca, Észak-magyarországi faház kiállítását térségünk néhány bor különlegeségével, illetve egyedi készítésű kerámia termékekkel gazdagítottuk. Térségünk turisztikai látványosságait színes szórólapokkal és prospektusokkal igyekeztünk népszerűsíteni.

A Hungarikum Faluban sétálgatókat rengeteg szórakoztató program várta. Bárki kipróbálhatta a karikás ostorozást, gipszfestést, nemezelést, gyöngyfűzést, szárazvirág kötést, de szilvalekvárfőzésben is rész vehetett vagy akár süteményt is süthetett. A játékos kedvű emberek különböző népi játékokkal játszhattak (méta, karikahajtás, ördöglakat, stb.), a mulatni vágyók, pedig különböző népi lakodalmi dínomdánomban (Palóc, Nyírségi, Rábaközi, stb.) vehetett részt.
Egyes faházakban különböző termékek kóstoltatásával csalogatták a látogatókat. Kóstolhattak finom mangalica szalonnát, kolbászt, különleges borokat ízlelhettek meg, de az ott készített szilvalekvárt is bárki megkóstolhatta. A jurtánál például zsíros kenyeret és gyümölcsöt kínálgattak azoknak, akik megéheztek a nap során.
Ez alatt a pár nap alatt sokan megtalálhatták a számukra különleges értéket és programot. A Hungarikum Falu megépítésével sikerült hazánk jelentős hagyományát, értékét bemutatni és reméljük, hogy ezzel sikerült az odalátogatók tetszését elnyerni. Reméljük, hogy a Sziget Fesztiválon sikerült egy újabb hagyomány teremteni és bízunk benne, hogy jövőre ismét részt vehetünk ezen a nagyszabású zenei és kulturális rendezvényen.

*

Tokajon át érkezett a Szent Korona Szabolcs Községbe Szent László Király Ünnepén

A szentkoronát a Koronaőrség Tokajba hozta, majd ünnepélyes kereteke között egy hajón helyezte el, s innen úszott fel a szent ereklye Szabolcs községbe, ahol a Tisza parton a koronát fogadta a falú, egykor Árpádkori város, apraja nagyja.

A Korona fogadására Tokajba érkezett Seszták Oszkár, a Szabolcs Megyei Önkormányzat elnöke, a Nyíregyháza város elöljárói, illetve néhány városi polgármester Szabolcs Megyéből. Külön Meghívást kapott a programra Májer János a megyei elnök úrtól, aki a találkozás során kifejezte, hogy komoly megbeszélést kíván folytatni a városvezetéssel, ennek szólt a megkülönböztető gesztus is. (A megbeszélésekre augusztus hónap elején kerül sor).

A korona kíséretét a Megyei Elnök úr, a meghívott nobilitások és Tokaj város polgármestere képezte a családjával. A hajóra szállásra 27-n, 07.00 órakor került sor.

A Tokajból Induló hajó 7.45-kor érkezett Szabolcs községbe, majd onnan ünnepélyes díszmenet kísérte az Árpádkori templom (most református)udvarára, a Szent László szobor mellé.
A díszünnepség 9.00-kor vette a kezdetét, a jelenlévők közösen elénekelték a himnuszt, majd ünnepi köszöntőt mondott Seszták Oszkár elnök úr. Ezt követően a koronát beszállították a templomba, az úr asztalánál kapott helyett. Az Isten házába bezúduló tömegeket és a koronát, valamennyi Szabolcs Községben működő egyházfelekezet papja köszöntötte, majd a református lelkész úr tartott prédikációt. Prédikációjában megemlékezett az utolsó magyar lovagkirályról, Szent Lászlóról, az Ő tanításairól, illetve hosszan kifejtette az Isteni védelem jelentőségét a hívők számára, majd nem feledkezett el szólni a mai kor kihívásairól, s az Isten adta válaszokról, amellyel nap – mint nap szembesülünk.

A faluban a hivatalos vendégek és a helyiek, ünnepséget követően, a megtekinthették az Árpádkori városi forgatagot, a Földvárban az íjászok viadalát, a Mudrány kúriában szentkép kiállítást. A nap további része sem folyt események nélkül, a megyei Önkormányzat kitett magáért, hogy méltó módon köszöntse Szent László ünnepét.
A Szent Korona hivatalos másolata legközelebb 2009. augusztus 19-én 16.00 órakor látogat Tokajba a Jézus Szíve római katolikus templomba. A nemzeti ereklyét bárki meglátogathatja a városból és a városkörnyékből.

Forrás: tokaj.hu

*

Vidékfejlesztési konferencia a Szerencsi Gazdanapokon

Immár tizenkilencedik alkalommal került megrendezésre Szerencsen a Zempléni Eurorégiós Gazdanapok Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakvására, amelyet június 19-én Margittai Miklós a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal elnöke nyitott meg. A gazdanapok mellett ötödik alkalommal rendezték meg a Zemplén Expot- szakvásárt és kiállítást, amelyet az agrárium számos képviselője színesített.
A nyitó, pénteki napon, a szakmai látogatók konferencián vehettek részt, ahol előadást hallhattak Mészáros Pétertől, a MVH Észak-magyarországi Kirendeltségének vezetőjétől, valamint Dr. Forgács Barnabás FVM szakállamtitkárától.

Mészáros Péter rávilágított arra a tényre, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap egy olyan lehetőség, amely eddig soha nem volt adott a vidék és a mezőgazdaság számára. Ez a lehetőség nagyságrendekkel nagyobb forrást biztosít, mint az elmúlt időszakban rendelkezésre álló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési források. Ennek a 7 éves programnak a pénzügyi alapja 1300 milliárd forint. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében került meghirdetésre a III-as tengely négy intézkedése is, amelynek támogatási kérelmeit ez év januárjában lehetet benyújtani a MVH kirendeltségeihez, illetve a Helyi Akciócsoportok munkaszervezeteihez.

Elmondta továbbá, hogy közel hatezer támogatási kérelem érkezett be országosan, ennek közel 20%- a ebből a régióból (Borsod-Abaúj- Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye = Észak-magyarországi régió). Ezen támogatási kérelmek eredményeinek kihirdetése egyelőre még várat magára, ugyanis ez a mostani pályáztatási rendszer, teljesen más, mint az eddig begyakorolt módszerek és ezek betanulása sok nehézséget jelent, mind a pályázóknak, és mind a rendszer dolgozóinak. Mészáros Péter ígérete szerint júliusban már várhatók egyes intézkedéseknél befogadó nyilatkozatok.
Dr. Forgács Barnabás előadásában az Akciócsoportok tervezett akkreditációjáról, valamint a 2009-es évben megnyitásra kerülő programokról beszélt. Október és november környékére tervezik a IV-es, azaz a LEADER tengely megnyitását. Az ÚMVP III-as tengelyének újra megnyitásának konkrét időpontjáról egyelőre nem kaptunk felvilágosítást, de tájékoztatójában elmondta, hogy kidolgozás alatt van.

Az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) kialakítására- kiírt pályázat, egyben utolsó köre, szeptember elseje és harmincadika között várható. Ebben a pályázati körben csak az FVM által kiválasztott címbirtokos szerveztek vehetnek részt.
Október- novemberre tervezik egy új intézkedés megnyitását, ez a ’nem mezőgazdasági tevékenységből történő diverzifikáció’, amely a mezőgazdasági termelők számára biztosít alternatív jövedelemszerzési lehetőséget. Ez a horizontális intézkedés, nem az akciócsoporton keresztül, hanem egy központi jogcímrendelet útján kerül meghirdetésre, amelyet direktbe a hivatalhoz kell benyújtani.

A konferencián további előadásokat hallhattunk Dr. Madarász György régiós koordinátortól, aki különböző statisztikai adatokkal mutatta be a régióban található 15 akciócsoportot.
A konferencia, záró előadásaiban Dóka Jánost, a Dél- Zempléni Nektár LEADER Helyi Akciócsoport vezetőjét, valamint Ogár Zoltánt, a Zempléni Tájak Vidékfejlesztő Egyesület vezetőjét hallhattuk. Mindkét előadó bemutatta munkaszervezetét, annak tevékenységét, valamint az eddig elért eredményeit.
A kiállításon részt vettek a Regionális LEADER Expo keretében az Észak- magyarországi LEADER Helyi Akciócsoportok és a Helyi Vidékfejlesztési Irodák képviselői.

A rendezvényt több ingyenesen megtekinthető kiállítás színesítette. Ilyen kiállítás volt például a hüllő- és madár kiállítás, illetve a vadászati trófea- és festménykiállítás. Rendkívül nagy közönséget vonzott magához a vadászkutyák bemutató műsora, de ezeken kívül több kulturális programon vehettek részt az odalátogatók.

*

A Tokaj-hegyaljai Borok Házában csoda születik

Tokajban, a Dózsa György úton lévő Hegyaljai Borok házában nem kifejezetten a helyi borászat bemutatása a fő szempont, hanem az egész borvidéké. A város erre adott át egy ingatlant Hegyalja borászainak- és újított fel Uniós forrásból, hogy aki belép Hegyaljára az mindenképpen keresse fel a Tokaj-hegyaljai Borok Házát, hogy elsődleges benyomást kapjon erről a csodálatos borvidékről.
A Borok Háza mindezeken kívül helyet biztosít a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának, a Tokaj Renaissance Nagyborok Társaságának és Tokaj-hegyaljai Borút Egyesületnek. Az épületen belül jól megfér a hatóság és a civilek. De mindezidáig a létesítmény nem tudta betölteni az eredeti funkcióját, hiszen a kiállított borok nem voltak képesek teljes keresztmetszetet alkotni a Történelmi és Világörökségi borvidékről.

Nem így lesz július közepétől. A Tokaj Renaissance Egyesület olyan forrásra tett szert pályázati úton, amely a patinás épület földszintjét átalakítja, és mindent bemutat a kor technikai színvonalán a borvidékre látogatóknak.
A látványelemek teljesen kicserélődnek és a turista, vagy a borszakértő átfogó képet kaphat a bor fajtáiról, a nagykiterjedésű borvidék talajszerkezetéről, az aszú korosodásának stációiról, a különböző szőlőből készült borok illatáról, a bortörvényben engedélyezett szőlőfajták ismertető jeleiről, a táj történelmi, kulturális, ökológia és épített örökségben jelenlévő értékeiről. Hangsúlyozzuk, hogy mindezzel a XXI. század technikai vívmányainak a színvonalán lehet megismerkedni, amelynek a belső építészeti elemeit a Tokaj.hu Kft. munkatársai dolgozták ki.

*

A cég dolgozói beleszólást kérnek a Tokaj Kereskedőház ügyeibe

Beleszólást kaphatnak az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház (TK) Zrt. ügyeibe a céggel kapcsolatban álló termelők, valamint a társaság dolgozói, amennyiben a kormány rábólint a most napvilágot látott elképzelésre.aKiss István, a cég vezérigazgatója úgy véli, a legfontosabb lépés annak a kinyilvánítása, hogy az állam nem akarja privatizálni a TK Zrt.-t. Egy ilyen kinyilatkoztatás (vagyis a vagyontörvényben a tartós állami tulajdonba sorolás) megnyugtatná a társaság üzleti partnereit is, jelenleg ugyanis - mint elmondta - szinte nem zajlik le tárgyalás anélkül, hogy a vásárlók ne feszegetnék a borászati társaság jövőjét.

A gazdák, a dolgozók, valamint a cég vezetése által kitalált elképzelés szerint a vagyonkezelői jog gyakorlását átadnák egy újonnan alakuló szervezetnek, amelyben helyet kapnának a termelők és a munkavállalók is. Kiss István úgy látja, a társaság megfelelő működésében elsősorban ezek a csoportok érdekeltek: a gazdáknak biztos piacot jelent egy jól működő cég, a dolgozóknak pedig (akik egy része termelő is) stabil munkahelyet. A közös üzemeltetés feloldaná azt a problémát, amely az eddigi szüretek alkalmával jelentkezett: a szőlő átvételi árának meghatározását. Amennyiben az árképzés - az eddigi gyakorlattól eltérően - közös konszenzus alapján történne, jóval kisebb lenne a feszültség a borvidéken.

- A társaságot működtető szervezet a tulajdonos államnak vagyonkezelői díjat fizetne. Ha viszont a borászati vállalkozás ebben a formában mégsem működne megfelelően, az állam azonnal visszavehetné az irányítást a cég felett - közölte Kiss István. Az elképzelést tartalmazó levelet a tervek szerint ma juttatják el Bajnai Gordon miniszterelnökhöz.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint szimpatikus az elképzelés. Mint tudósítónknak elmondta, agrárminisztersége eddigi ideje alatt több olyan vállalkozást is sikerült létrehozni, ahol a mezőgazdasági feldolgozó üzemet - hasonlóan a nyugati országokhoz - a termelők üzemeltetik. Véleménye szerint ez azért is fontos, mert a privatizáció egy korábbi időszakában a magyarországi feldolgozók jelentős része külföldi tulajdonba került, az új tulajdonosok közül többen pedig egyszerűen piacszerzésként kezelték a befektetést, így hamarosan bezárták a birtokukba került üzemeket. A tokaji borvidék termelőinek kezdeményezését azért tartja jó ötletnek, mert így hazai termelők vehetik kezükbe saját ügyeik irányítását.
- A Tokaj Kereskedőház ügye azonban kényes - tette hozzá. Az agrártárca vezetője úgy véli, csakis a cég stabil és eredményes működtetését biztosító üzleti terv ismeretében érdemes megvizsgálni az elképzelést. Ennek a kidolgozásához minden segítséget megad a szakminisztérium. Az állam ragaszkodik ahhoz, hogy jelen legyen a tokaji borvidéken, így a cég eladása nem jöhet szóba - jelentette ki a miniszter.

A Tokaj Kereskedőház Zrt. az elmúlt években hároméves szerződést kínált azoknak a termelőknek, akik vállalták, hogy - betartva a cég termelési előírásait - biztosítják az alapanyagot a borkészítéshez. A cég ugyanis gyakorlatilag mindössze hetvenhét hektárnyi saját szőlőterülettel rendelkezik. Jelenleg mintegy kétezer termelőtől és kilencszáz hektárról vásárolják fel a szőlőt. A cég az elmúlt években nyereséggel zárt, amit a szükséges fejlesztésekre tudtak fordítani, mert az állam nem vett ki pénzt a cégből.

Forrás: Dél- Zempléni Nektár LEADER Helyi Akciócsoport, Tokaji HVI, tokaj.hu