Hírek

Ercsiben folytatódik a közmunkaprogram

2010. március 3. // Kategória: Hírek

Remek mesterek

Fejér megyei alkotókat díjaztak országos kézműves pályázaton, melyen csaknem száz mester munkáját értékelték. Az értékelés fő szempontjai az eredetiség, a hagyományhoz való kötődés, maradandóság voltak – mondta Dávid Lajos zsűritag, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Remek mesterek

Fejér megyei alkotókat díjaztak országos kézműves pályázaton, melyen csaknem száz mester munkáját értékelték. Az értékelés fő szempontjai az eredetiség, a hagyományhoz való kötődés, maradandóság voltak – mondta Dávid Lajos zsűritag, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyolcadik alkalommal írta ki a pályázatot. Ennek célja a magyar kézművesség értékeinek elismerése, egy-egy tájegység arculatára jellemző termékek bemutatása, a magyar vállalkozói kultúra elmélyítése, piaci helyzetének javítása, turisztikai adottságok, hagyományos iparágak megőrzése.
A bírálók kiemelten figyelték az eredetiséget, a tájegységhez, hagyományhoz való kötődést, a kivitelezés minőségét, a kiemelkedő esztétikai színvonalat, a maradandóságot, turisztikai hasznosíthatóságot. Az országból minden korábbit meghaladó számban, összesen 70 pályamű érkezett. A zsűri közel 40-et részesített Magyar Kézműves Remek kitüntetésben, több mint 30 alkotó oklevelet kapott. A Mezőgazdasági Múzeumban január 25-én megtartott ünnepségen dr. Kiss Péter minisztertől és dr. Parragh László MKIK-elnöktől a Fejér megyei pályázók közül ketten kaptak pályaművükért Magyar Kézműves Remek elismerő címet.
Flaschner Kálmán késes-és műköszörűs mester a 150 éves dinasztia negyedik generációs tagja Vitézi kard elkészítéséért, mely 1921-ben egy példányban készített kard hiteles másolata. Ezzel a karddal történik a magyar vitézzé avatási szertartásokon a vitézek avatása. 2000 óta, őt magát is ezzel a kardal avatták vitézzé. Hasonló minősítést kapott az általa készített hullámos levélbontó tőr is, melynek hasonmása Solingenben, a pengemúzeumban van kiállítva.

E címet érte el immár harmadszor Szepesi János ercsi fafaragó mester, a Palóc áttört fafaragású tulipános bölcsőjével, melyről a zsűri véleménye az volt, hogy a palóc fafaragók hagyományait biztonságosan alkalmazza, esztétikailag kiegyensúlyozott, harmonikus, funkcionálisan jól megoldott remekmű.

Forrás: MTI

*

Új bölcsődei csoportot hoznak létre

Székesfehérvár – A támogatási szerződések aláírásával 600 millió forint uniós támogatás segítségével újabb humán infrastruktúra fejlesztések indulnak Fejér és Komárom-Esztergom megyében.

A Közép-Dunántúli Operatív Program (KDRFT) három humán infrastruktúra pályázatának három Fejér megyei és öt Komárom-Esztergom megyei nyertese vehetett át emléklapot szerdán a székesfehérvári Csemete bölcsődében. „A Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése pályázat két Fejér megyei nyertese: Sárszentmihály Község Önkormányzata, és a székesfehérvári Csemete Alapítvány 110 millió forintos támogatást nyert el” – mondta el a tájékoztatón Pál Bála, a KDRFT elnöke.

A KDOP keretében kiírt "A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének komplex, vagy térségi szintű fejlesztése" pályázaton a martonvásári Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás szerepelt sikeresen, több mint 140 millió forintot nyert. A program keretében Fejér megye eddig 137 nyertes pályázatával összesen 22,3 milliárd forint uniós forrást nyert el fejlesztéseihez, amely segítségével a gazdaságfejlesztés, a városfejlesztés, a turizmus, a környezetvédelem, valamint az útfejlesztések területén legalább 35-40 milliárdos nagyságrendű beruházás valósulhat meg.

Mátay Katalin, a Csemete Alapítvány Kuratóriumi elnöke elmondta: jelen pályázati projekttel egy új, 12 férőhelyes bölcsődei csoportot szeretnének létrehozni. A 31 millió forintos támogatás segítségével felújítják majd az épület nyugati szárnyát körülvevő kertet, és uniós szabványnak megfelelő játékokkal töltik majd fel a területet, amelynek egy része a külsős gyermekek és szülők számára is elérhető lesz, emellett pedig akadálymentesítik az intézmény nyugati részén, valamint az észak-keleti részén található bejáratokat és azok környezetét is. Az ünnepi köszöntőket követően átadták a nyertes pályázóknak a támogatási szerződések megkötését jelképező emléklapokat.

*

Mentőöv a közmunka Ercsiben

Ercsiben tavaly 143-an jelentek meg az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatáson, 2010-ben ennél több, összesen 155 fővel számolnak

„A közfoglalkoztatás csupán tűzoltó és áthidaló megoldás a munkanélküliségre, de adott esetben nagyon fontos. Anyagilag, erkölcsileg jelent valamiféle kiutat a nehézségekből. A helyi sajátosságokat és a személyes vonatkozásokat is figyelembe kell vennie a közmunka szervezésekor az önkormányzatnak” – állapította meg Szabó Tamás polgármester a város közfoglalkoztatási beszámolójának elhangzása után. E téma Ercsiben nem egyszerűen kipipálandó feladat, hanem nagyon is „húsba vágó kérdés”. Sok a munkanélküli, köztük az iskolázatlan, képzetlen személy, nekik és családjaiknak létkérdés, hogy jövedelemhez jussanak.

A 8850 lelkes városban tavaly 143-an jelentek meg az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatáson, 2010-ben 155 fővel számolnak. Az önkormányzat igyekezett minél több embert munkához juttatni, s hatórás munkaidőt határozott meg, így többen bekapcsolódhattak a programba. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy szerencsésebb a nyolcórás időtartam, hatékonyabban és hasznosabban járnak a munka végére a felvettek. „Nehéz ismét visszatérni a munka világába, a rendszerességhez, folyamatos feladatvégzéshez igazodni” – hangsúlyozza a polgármester, aki maga is gyakran meglátogatta a közmunkásokat. Ercsiben sok a roma munkanélküli, a családi viszályok és haragosok ismerete szükséges ahhoz, hogy ne egy csapatba szervezzék őket. Viszont siker, vannak visszatérő dolgozók, akik élnek a felkínált lehetőséggel, s amint lehet, újra jelentkeznek a munkára.

„Sajnos, a törvény rendelkezése szerint a munkanélküli 200 napot dolgozhat folyamatosan az önkormányzat alkalmazásában, s utána 90 napot rendelkezésre állási támogatásban részesülhet csupán. Viszont erkölcsileg más súllyal esik a latba, ha nem segélyt, hanem fizetést kap” – fogalmazott Szabó Tamás polgármester.

*

Ercsi fiatal a Magyar serdülő férfi kézilabda válogatottban

Szabó Lajos 1994.december 7.-én született Nyíregyházán. A Nyíregyháza melletti Kemecsén nevelkedett 2 nővérével, Edinával, Zsanettel és húgával, Bettinával.

2002. januárjában költöztek Ercsibe, ahol édesapja id. Szabó Lajos körzeti megbízottként dolgozott, míg édesanyja Barna Mária bolti eladóként helyezkedett el. Az Ercsi Eötvös József Általános Iskolában kedveltette meg vele a sportolás szeretetét Dalia Csaba tanár úr, aki focizni tanította. 2004-ben kezdett kézilabdázni Franó István kezei alatt. A 2005-2006 szezonban már igazolt játékosa lett az Ercsi NB II kézilabda ifi csapatának.

Szabó Lajos a 2010. január 8-9-én Bécsújhelyen, az Ausztria serdülő válogatottjával lefolytatott két mérkőzésen kezdőként (beállós poszton) lépett pályára. Az ercsi fiatal jó teljesítményt nyújtott, mindkét mérkőzésen több gól szerzett, és több hétméterest harcolt ki.

Forrás: www.ercsi.hu

*

Falusi farsangoló Gyúrón

Helytörténeti kalandba-keresésbe bocsátkoztak az általános iskolai farsangolók, megtoldván a szokásos karneváli mulatságot egy kis emlékezéssel, múltfaggatással.

Az ötvenhat gyúrói iskolás kivétel nélkül jelmezt öltött magára, de még tanítóik, tanáraik is részt vettek a jó mókában! A megye egyik legkisebb iskolája a tordasi tagiskolájaként működik, de sikerült elérni, hogy csak a legnagyobbak, a 7-8. osztályosok utazzanak naponta, a többiek helyben tanulnak. Kosaras Péter Ákos intézményigazgató az iskolai hagyományoknak teljes teret enged továbbra is, mondta el Bencze Józsefné Piroska tanárnő, aki tősgyökeres gyúróiként új ötlettel toldotta meg a szokásos farsangi bált.

„Régi falusi öltözékek és fotográfiák gyűjtésébe fogtam, s a gyerekeket is erre biztattam. Magam sem hittem volna, mekkora lelkesedést vált ki az ötlet” – mondja a tanárnő. „A kis magyaros mellénykét a blúzzal én viseltem 1970-ben, négyévesen, a szüreti bálon. Gyúró ugyan színmagyar község, ám jellegzetes népviselete nem volt, de néhány régi darabot, s ünnepi ruhákat sikerült összeszedegetnünk. Különleges fotókat hoztak azonban, a legrégebbi 1939-ből származik” – meséli Piroska. A gyerekek közül többen elhatározták, hogy folytatják ezt a múltbéli kalandozást, s a képek gyűjtését.

A gyúrói iskolafarsang mindig nagy siker. Idén a 6. osztályosok csoportos jelmezben vonultak fel, mezőgazdasági munkásokat alakítottak. Stílszerűen egy élő tyúkot is magukkal hoztak, a működő kistraktort pedig Pleszkó Dani vezette. Ők elköltöztek Érdre, de a fiú kérésére visszajöttek az álarcosbálra. A fődíjat a második osztályos Turda Boglárka nyerte, margaréta jelmezével. A gyúrói repülőtérről érkezett zsűritagok helikopteres repüléssel lepték meg a győztes kislányt ajándékul.

Forrás: Ercsi HVI